Újabb hat évre Bálint Benczédi Ferencet választotta püspökévé a Magyar Unitárius Egyház (MUE), a törvényhozó főhatóság hétvégi kétnapos ülésén Székelyudvarhelyen.

A két püspökjelölt, a 2008 óta főpásztori tisztségben lévő Bálint Benczédi Ferenc és a homoródszentpáli Tódor Csaba Székelyudvarhelyen, a Bethlen-lakótelepi templomban összegyűlt zsinati képviselők előtt ismertette jövőbeli elképzeléseit az egyházkormányzásról. A szavazólapok összesítése nyomán az ünnepi istentisztelet végén jelentették be Bálint Benczédi Ferenc újraválasztását.

A püspökválasztó zsinat alkalmával tizenkét lelkészt szenteltnek fel. A „tizenkét tanítványt” Jézus tanításának jobb megismerésére, és Isten küldötteiként való szolgálatra buzdította a MUE újraválasztott püspöke.

A MUE Főtanácsa, a legfőbb döntéshozó és felügyelő egyházi hatóság, megválasztotta Farkas Emőd és Boros János főgondnokokat, Gyerő Dávid főjegyzőt, Kovács István közügyigazgatót és a különböző testületek tagjait.

Az ünnepi istentiszteleten Kovács Sándor teológiai tanár arra figyelmeztette a híveket, hogy Isten mögé, ne pedig evilági célok mögé sorakozzanak fel.

„A pártoskodás, haragvás ideje lejárt. Ne azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összeköt” – idézte Kovács Sándort a Székelyhon.

A 62 éves, segesvári születésű, Székelyudvarhelyen nevelkedett, húsz éve Kolozsváron szolgáló Bálint Benczédi Ferencet 2008 decemberében választották meg az Erdélyi Unitárius Egyház élére. Püspöki szolgálata idején valósult meg a – trianoni határok által megosztott – erdélyi és magyarországi unitáriusok újraegyesülése a Magyar Unitárius Egyház keretében.

Az egyházak egyesülésére az is lehetőséget teremtett, hogy a 2010 júniusában elhunyt Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök helyett a magyarországi egyházkerület nem választott új püspököt.

Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el. Az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett.

A Magyar Unitárius Egyház tagjainak száma Erdélyben 65 ezerre, Magyarországon pedig hatezerre tehető.

Kép: Magyar Unitárius Egyház/Andorkó Attila