Szerző: Farcádi Botond
2014. november 26. szerda, 08:50
Johannis győzelmei ezek, pontosabban azoké, akik annak reményében adták rá voksukat, hogy valami változhat ebben az állandó átmenetben tévelygő, következmények nélküli országban.

„A civil társadalom, a polgárok győzelme a politikai elit felett – így értékelte több politikai elemző, hogy Klaus Johannist választották Románia államfőjévé. A november 16-ai voksolás óta eltelt időszak történései pedig alátámasztani látszanak ezen megállapítást: mintha valami megmozdult volna az országban.

A parlament például hallgatott az utca hangjára – és bizony, igen régen történt ilyesmi –: elutasította az amnesztiatörvényt, villámgyorsan megvonta egyes volt miniszterek mentelmi jogát, akik ellen bűnvádi eljárás indult. Tegnap pedig, amikor Victor Ponta kormányfőt faggatták a törvényhozó testület tagjai, az is kiderült: a diaszpórában élő románok szavazati jogának korlátozása nyomán kialakult felháborodás eredményeként talán-talán csak módosítják a választási törvényt, konszenzus kezd ugyanis kialakulni a parlamenti pártok körében arról, hogy lehetővé teszik az elektronikus voksolást vagy levélben történő szavazást. De ezúttal kevésbé arrogáns a kormányfő magatartása is: elismerte, hogy csúnyán leszerepeltek, bocsánatot kért, mint fogalmazott, megfizette a történtekért a politikai árat.

Johannis győzelmei ezek, pontosabban azoké, akik annak reményében adták rá voksukat, hogy valami változhat ebben az állandó átmenetben tévelygő, következmények nélküli országban."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6417
Ez a politikai osztály a börtöntől való félelemmel szemben feláldozza a hazaszeretet. Amely hazaszeretet nem egyenlő a nacionalista hörgéssel és idegengyűlölettel.
Az egyetemes magyar ünnepet az eső sem tudta megakadályozni.
Szilágyi Zsófia Egy nap című nagyjátékfilmje FIPRESCI-díjat kapott.
Megint azok a fránya autópályák. Hiába dübörög messzehangzón a gazdaság a Kárpátok bércei alatt, ha a döntéshozók képtelenek dönteni.
A kolozsvári városnapokon úgy nőnek ki a szobrok a kövezetből, mint eső után a gomba. Eső van, tehát érthető a dolog. Na de nézzük végig őket.
30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai római katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Volt szekus tisztek rágalmazták meg azzal, hogy a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.
Magyarán: tényleg bekopog a mioritikus haza a Visegrádi Csoport ajtaján? Ahol Magyarország is ott van?
A kérdés már csak az, hogy a fotó a multikulturalitás, avagy a magyarszivatás jelképe-e.
Alap- és mesterfokon is lehet majd államigazgatást tanulni. Például az európai pénzalapok lehívását és hatékony kommunikációt.
Vonattal ütközött az autójuk. A sofőr nem adott elsőbbséget.
Befutott az első budapesti zarándokvonat, a Boldogasszony a kolozsvári állomásra. Késés és szemerkélő eső oldotta kicsit a megilletődést.
Olyan, a régi Kolozsvárt ábrázoló óriásposztert állítottak fel a kincses város főterén, amelyről eltüntették a korabeli magyar feliratokat.
A végzős diákok átvonultak a belvároson, és össze-vissza színezték magukat a Főtéren.