Szerző: Farcádi Botond
2014. november 26. szerda, 08:50
Johannis győzelmei ezek, pontosabban azoké, akik annak reményében adták rá voksukat, hogy valami változhat ebben az állandó átmenetben tévelygő, következmények nélküli országban.

„A civil társadalom, a polgárok győzelme a politikai elit felett – így értékelte több politikai elemző, hogy Klaus Johannist választották Románia államfőjévé. A november 16-ai voksolás óta eltelt időszak történései pedig alátámasztani látszanak ezen megállapítást: mintha valami megmozdult volna az országban.

A parlament például hallgatott az utca hangjára – és bizony, igen régen történt ilyesmi –: elutasította az amnesztiatörvényt, villámgyorsan megvonta egyes volt miniszterek mentelmi jogát, akik ellen bűnvádi eljárás indult. Tegnap pedig, amikor Victor Ponta kormányfőt faggatták a törvényhozó testület tagjai, az is kiderült: a diaszpórában élő románok szavazati jogának korlátozása nyomán kialakult felháborodás eredményeként talán-talán csak módosítják a választási törvényt, konszenzus kezd ugyanis kialakulni a parlamenti pártok körében arról, hogy lehetővé teszik az elektronikus voksolást vagy levélben történő szavazást. De ezúttal kevésbé arrogáns a kormányfő magatartása is: elismerte, hogy csúnyán leszerepeltek, bocsánatot kért, mint fogalmazott, megfizette a történtekért a politikai árat.

Johannis győzelmei ezek, pontosabban azoké, akik annak reményében adták rá voksukat, hogy valami változhat ebben az állandó átmenetben tévelygő, következmények nélküli országban."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6417
A román tanácsosok is megszavazták az EMNP kezdeményezését, hogy a magyar nemzeti ünnepen vendégeljék meg az ünneplőket, az RMDSZ miatt mégsem lesz belőle semmi.
Most aztán vakarhatja a fejét Dragnea úr is, meg Iohannis úr is. Meg úgy általában, minden fejes. Sabin Gherman írása.
Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága a Székelyföld név használatának tiltására, a hivatali anyanyelv-használatra és a kétnyelvű utcanévtáblákra is kitér.
A nagyon alapos és pragmatikus elemzésnek tűnő szövegben végig ott bujkál az üzenet: Románia Orbán Viktor csicskája!
Bár tizenkilenc pályázat érkezett az útügyhöz a 60 kilométer megépítésére, nem fogják elkapkodni a kivitelezést.
A magyarországi választások mocskába belekevert erdélyi magyar családnak többen is felajánlották a jogi segítséget.
Uniót kiáltottak a moldovaiak. Aztán ellenuniót. És erre már a románok is megragadták az egyesülés bikájának szarvát.
Kis román szélsőséges heraldika Hans Hedrich kommentárjával. Sokan ismerik ezeket a furcsa jelképeket, így együtt mégis ijesztően idegenül hatnak.
Kolozsvár polgármestere azt ígérte, hogy a közeljövőben kihelyezik a még hiányzó többnyelvű városnévtáblákat.
Mert Romániában még mindig háborús bűnösként tartják nyilván az írót, annak ellenére, hogy az amerikai hatóságok több ízben is megalapozatlannak találták a román kiadatási kérelmeket.
A hollandok világcsúccsal is csak bronzérmesek lettek.
Hány sebből és miért vérzik a Kínát is „legyőző” román gazdaság? Tessék. És persze a magyarok megint jobban teljesítenek.
Mindenki nyugodjon le, nem a magyarok keze van a dologban. Hanem az anyatermészeté. Igaz, nem tudni, ő milyen nemzetiségű.
Hasznos és jó dolog a korrupcióellenes harc. De a saját háztájon is rendet kell tartani. Mert könnyen megfúrhatják a DNA hajóját, ha nem vigyáz.