Szerző: Mózes Edith
2014. november 21. péntek, 08:09
Ponta és a PSD valójában nem a gazdasági helyzet, a szegénység, még csak nem is a létbizonytalanság miatt veszített. Hanem amiatt, amit nap mint nap láttak az egyszerű emberek.

„Az elnökválasztás első eredménye, hogy megbukott az amnesztiatörvény, és máris két „nagyágyú” mentelmi jogát vonta meg a parlament, és mondott le egy harmadik szenátori mandátumáról. Johannis ígérete szerint mindenkire sor kerül, akinek kivizsgálását a parlament akadályozta meg.

Tehát a honatyák törvény fölé helyezése az egyik oka volt annak, hogy a szociáldemokraták elveszítették a választást. Ponta és a PSD valójában nem a gazdasági helyzet, a szegénység, még csak nem is a létbizonytalanság miatt veszített. Hanem amiatt, amit nap mint nap láttak az egyszerű emberek. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben egyetlen szabályzóval úgy akarták megerősíteni a pártot és saját hatalmi pozíciójukat, illetve megnyerni a választásokat, hogy megadták a polgármestereknek a »szabad választás« lehetőségét, és kormánypénzekből honorálták azokat, akik – elárulva saját szervezetüket, amely tisztségbe juttatta őket – átálltak arra az oldalra, ahonnan a nagyobb koncot remélték.

Kíváncsi vagyok, mit éreznek most azok a polgármesterek, akik a migrációs törvény nyomán hátat fordítottak saját szervezeteiknek, és az egyre dagadó PSD-be iratkoztak. De ez már egy másik „aktuális” témája lehet.

A kampány tehát véget ért, a parlament is úgy kezdett dolgozni, ahogy a választópolgárok elvárják. Kezdetnek nem rossz, de nagyok az elvárások az új elnökkel szemben. Főleg azt várják, hogy ne próbáljon pártelnökként viselkedni, vagy, amint Băsescu tette, beleszólni a kormányzásba. Az emberek arra is kíváncsiak, milyen lesz a viszonya a parlamenttel, a kormánnyal. Sikerül-e az igazságszolgáltatást kivonni a politika befolyása alól, tud-e hatékonyan tárgyalni és közvetíteni a hatalom és az ellenzék között. Nem beszélve a külpolitikáról, nemzetvédelemről, az alkotmányos jogrendszer kiépítéséről, a jogállamiságról. Meg mindenről, ami nem működött ebben az országban."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6331
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.
A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.
A Korunk egykori főszerkesztőjének hamvait a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.
Pontosabban kosárlabdát. És nem is akármilyet. Európa-bajnokságit.
A bunkóság büdös levegője terjeng a mioritikus hazában. Andrei Pleșu írása. És közben megint kiosztja Kelemen Hunort, egyesüléstagadás okán.