Szerző: Mózes Edith
2014. november 21. péntek, 08:09
Ponta és a PSD valójában nem a gazdasági helyzet, a szegénység, még csak nem is a létbizonytalanság miatt veszített. Hanem amiatt, amit nap mint nap láttak az egyszerű emberek.

„Az elnökválasztás első eredménye, hogy megbukott az amnesztiatörvény, és máris két „nagyágyú” mentelmi jogát vonta meg a parlament, és mondott le egy harmadik szenátori mandátumáról. Johannis ígérete szerint mindenkire sor kerül, akinek kivizsgálását a parlament akadályozta meg.

Tehát a honatyák törvény fölé helyezése az egyik oka volt annak, hogy a szociáldemokraták elveszítették a választást. Ponta és a PSD valójában nem a gazdasági helyzet, a szegénység, még csak nem is a létbizonytalanság miatt veszített. Hanem amiatt, amit nap mint nap láttak az egyszerű emberek. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben egyetlen szabályzóval úgy akarták megerősíteni a pártot és saját hatalmi pozíciójukat, illetve megnyerni a választásokat, hogy megadták a polgármestereknek a »szabad választás« lehetőségét, és kormánypénzekből honorálták azokat, akik – elárulva saját szervezetüket, amely tisztségbe juttatta őket – átálltak arra az oldalra, ahonnan a nagyobb koncot remélték.

Kíváncsi vagyok, mit éreznek most azok a polgármesterek, akik a migrációs törvény nyomán hátat fordítottak saját szervezeteiknek, és az egyre dagadó PSD-be iratkoztak. De ez már egy másik „aktuális” témája lehet.

A kampány tehát véget ért, a parlament is úgy kezdett dolgozni, ahogy a választópolgárok elvárják. Kezdetnek nem rossz, de nagyok az elvárások az új elnökkel szemben. Főleg azt várják, hogy ne próbáljon pártelnökként viselkedni, vagy, amint Băsescu tette, beleszólni a kormányzásba. Az emberek arra is kíváncsiak, milyen lesz a viszonya a parlamenttel, a kormánnyal. Sikerül-e az igazságszolgáltatást kivonni a politika befolyása alól, tud-e hatékonyan tárgyalni és közvetíteni a hatalom és az ellenzék között. Nem beszélve a külpolitikáról, nemzetvédelemről, az alkotmányos jogrendszer kiépítéséről, a jogállamiságról. Meg mindenről, ami nem működött ebben az országban."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6331
Ez a politikai osztály a börtöntől való félelemmel szemben feláldozza a hazaszeretet. Amely hazaszeretet nem egyenlő a nacionalista hörgéssel és idegengyűlölettel.
Az egyetemes magyar ünnepet az eső sem tudta megakadályozni.
Szilágyi Zsófia Egy nap című nagyjátékfilmje FIPRESCI-díjat kapott.
Megint azok a fránya autópályák. Hiába dübörög messzehangzón a gazdaság a Kárpátok bércei alatt, ha a döntéshozók képtelenek dönteni.
A kolozsvári városnapokon úgy nőnek ki a szobrok a kövezetből, mint eső után a gomba. Eső van, tehát érthető a dolog. Na de nézzük végig őket.
30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai római katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Volt szekus tisztek rágalmazták meg azzal, hogy a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.
Magyarán: tényleg bekopog a mioritikus haza a Visegrádi Csoport ajtaján? Ahol Magyarország is ott van?
A kérdés már csak az, hogy a fotó a multikulturalitás, avagy a magyarszivatás jelképe-e.
Alap- és mesterfokon is lehet majd államigazgatást tanulni. Például az európai pénzalapok lehívását és hatékony kommunikációt.
Vonattal ütközött az autójuk. A sofőr nem adott elsőbbséget.
Befutott az első budapesti zarándokvonat, a Boldogasszony a kolozsvári állomásra. Késés és szemerkélő eső oldotta kicsit a megilletődést.
Olyan, a régi Kolozsvárt ábrázoló óriásposztert állítottak fel a kincses város főterén, amelyről eltüntették a korabeli magyar feliratokat.
A végzős diákok átvonultak a belvároson, és össze-vissza színezték magukat a Főtéren.