Szerző: Elek György
2014. november 21. péntek, 07:59
A vasárnapi szavazáson valóban érezhető volt a közösség hangja. Ha ez sem jelzés-értékű, akkor valóban igaz az, hogy az RMDSZ felső vezetése nem a tagság képviselője.

„Több mint húsz évig a romániai magyarok nagy többsége érzelmi alapon szavazott az RMDSZ-re még akkor is, ha később azt tapasztalta, hogy képviselőink nem mindig azt tették, amit a választók elvártak tőlük. Egy ideje hiába jön a felső utasítás, a választók nem hallgatnak arra, teszik azt, amit jónak látnak. Egymást követő három elnökválasztáson történt meg, hogy nem arra a jelöltre szavaztak, akire vezetőink buzdítottak, mert úgy érezték, hogy a kormányszerep-vállalás nem a választók, hanem az ügyeskedők érdekei miatt történik.

Az RMDSZ szövetségi elnökének választások után tett nyilatkozatából az olvasható ki, hogy ő nem ért egyet a magyar választók döntésével, érzelmi alapú szavazásnak nevezi azt, hogy a magyarok többsége Iohannisra szavazott. Valahogy fura ez, hiszen a magyarok huszonöt éven át folyton érzelmi alapon szavaztak az RMDSZ-re, és ezért sohasem jött bírálat.

A vasárnapi szavazáson valóban érezhető volt a közösség hangja. Ha ez sem jelzés-értékű, akkor valóban igaz az, hogy az RMDSZ felső vezetése nem a tagság képviselője. A legutóbbi SZÁT-on, amikor dönteni kellett, hogy az RMDSZ melyik jelöltet támogassa, egyetlen küldött sem mondta azt, hogy Iohannis legyen a támogatott, igaz az is, hogy a küldöttek, melőtt Kolozsvárra utaztak, nem kérték ki a tagság véleményét.

Hamarosan összeül a SZÁT és az SZKT, jövő év februárjában kongresszus is lesz. Amennyiben ezeket sem előzi meg széles körű egyeztetés a tagsággal, akkor természetesen nyilvánvalóvá fog válni, hogy az RMDSZ vezetősége kit képvisel, ugyanakkor kérdésessé válik az is, hogy 2016-ban milyen erős lesz a közösség hangja."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6330
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.