Vokstalanság
béel
2014. november 20. csütörtök, 10:25
Melegszik a pite: fölmerült, hogy szándékosan akadályozták őket szavazati joguk gyakorlásában. Na, de ki?

Nyomozást indított a legfőbb ügyészség ismeretlen tettes ellen a külföldön élő romámok szavazásával kapcsolatban az államfőválasztás két fordulójában kirobbant botrányok miatt – jelentette be csütörtökön Tiberiu Niţu legfőbb ügyész.

Niţu kifejtette: számos olyan panasz érkezett, amelyek alapján fölmerül a gyanú, hogy a külföldön élő románokat korlátozták szavazati joguk gyakorlásában, ami a Btk. 385. cikkelye értelmében bűncselekménynek minősül, és 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A panaszok egyrészt a külügyminiszter, másrészt a választás lebonyolító intézmények illetékesei ellen érkeztek.

Eközben Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke arról beszélt: a külügyminisztérium álláspontjával szemben lett volna törvényes alap a külföldi szavazókörök számának növelésére.

Az ügyben Günther Kirchbaum, a német parlament alsóháza, a Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke úgy nyilatkozott: az Európai Bizottságnak is ki kell vizsgálnia az ügyet, mivel fönnáll a gyanú, hogy a kormány szándékosan akadályozta a külföldön élő románok szavazását. Szerinte ezáltal victor Ponmta miniszterelnök minden jogalapját elvesztette arra, hogy tisztségben maradjon.

Mint ismeretes, a választás mindkét fordulójában botrány tört ki amiatt, hogy nem volt elegendő a külképviseletek személyzetének és a szavazófülkéknek a száma, így hatalmas sorok alakultak ki a külképviseletek előtt. Sokan hiába álltak hosszú órákig sorban, végül mégsem kerültek sorra, és nem élhettek szavazati jogukkal.

A külügyminisztérium ugyanakkor a sorozatos felszólítások ellenére sem növelte a külföldi szavazókörök számát, arra hivatkozva, hogy azt a törvény nem teszi lehetővé.

Az ügy miatt két külügyminiszter is lemondott: Titus Corlățean az első, az utódjául kinevezett Teodor Meleșcanu pedig a második forduló után.
 

Fölmerült a gyanú, hogy a kormány szándékosan akadályozta a külföldön élő román állampolgárok voksolását, mivel azok köztudottan inkább a jobboldalt támogatják – mint ahogy az ezúttal is kiderült.



 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6313
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.