Naprakés
béel
2014. november 11. kedd, 16:07
Bár azt a látszatot keltik, mintha menesztenék a felelőst, szó sincs felelősségvállalásról.

Megtörtént, amire kevesen számítottak: Tirus Corlăţean külügyminiszternek az állásába került az a botrány, ami a külképviseleti szavazások miatt robbant ki az államfőválasztás első fordulójában. A miniszter hétfőn jelentette be a lemondását, azt követően, hogy a hétvégén országszerte, de főleg Erdélyben és a Bánságban utcai tüntetéseket szerveztek a külhoni románok melletti szolidaritás jegyében, olyan tüntetéseket, amelyek kormányellenes demonstrációk voltak is egyben: a tüntetők a külügyminiszter távozása mellett Victor Ponta miniszterelnök, a baloldal államfőjelöltje lemondását is követelték, illetve Ponta ellenfelét, Klaus Johannist éltették.

Mindezek fényében nagyon úgy tűnik, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) megijedt, hogy Ponta tízszázalékos előnye ellenére is elveszítheti a második fordulót, hiszen az utca hangja egyre inkább ellene, illetve a PSD ellen fordult, a tüntetők már kommunistaellenes jelszavakat skandáltak, arra utalva, hogy a PSD a kommunista utódpárt.

Ráadásul fölmerült a gyanú, hogy a kormány szándékosan próbálta akadályozni a külhoniakat szavazati joguk gyakorlásában, mivel azok az utóbbi évek példája alapján inkább a jobboldallal szimpatizálnak.

Ilyen körülmények között megszületett a döntés: Corlăţeannak mennie kell. Ponta, illetve a párt az egyik legmegbízhatóbb, legtapasztaltabb emberét is hajlandó volt odadobni a felháborodott tömegnek, abban reménykedve, hogy ezzel sikerül csillapítani a velük szemben egyre növekvő ellenszenvet.

Nem biztos azonban, hogy ezzel sikerül-e csillapítania a felháborodást. A tüntetések ugyanis kezdetben még csupán szolidaritásból indultak azon külhoni románok mellett, akik a külügy hibájából, a hiányzó személyzet és szavazófülkék, illetve a bürokrácia miatt nem tudtak szavazni. A megmozdulások azonban hamarosan kormányellenes demonstrációkká váltak, amelyeken Corlăţean távozása már szinte mellékes követelés volt. A PSD által megtestesített egész rendszer, a korrupció és a posztkommunista mutyik ellen vonultak utcára.

Ponta minden bizonnyal azért ijedt meg, mert a többségében fiatalok, egyetemisták által szervezett tüntetések tovább terjedésétől tartott, attól, hogy a népharag és a közhangulat odáig fajul, hogy a vasárnapi második fordulóban tömegek mozgósulnak majd, és szavaznak a korrupcióval azonosított PSD ellen.

Corlăţean persze megpróbálta kimagyarázni a helyzetet, és úgy beállítani, mintha csak a törvényességet tartaná szem előtt, amikor – szemben a Központi Választási iroda (BEC) által közöltekkel – a külügy álláspontja mellett állt ki, miszerint nincs lehetőség a külhoni szavazókörök bővítésére. A miniszter arra hivatkozott, hogy a BEC azon közlemény előtt, amelyben a szavazókörök létrehozásának lehetőségéről ír, kiadott egy másikat, amelyben ezt nem említette meg, ő pedig ezt tekinti jogi érvénnyel bíró dokumentumnak. Az, hogy arra hivatkozott: nem hajlandó felvállalni, hogy az általa vezetett minisztérium törvénytelenséget kövessen el „Băsescu államfő és Klaus Johannis választási érdekeiért”, jelzi: távozása csupán kampányfogás, amivel megpróbálják kihúzni a tüntetések méregfogát, és megmenteni a kormány imázsát. Mindezt abszurd módon úgy, hogy egy másik állami intézményre, a választási irodára próbálja kenni a felelősséget. Ráadásul ismét csak megsértette a külföldön élő román állampolgárokat, hiszen úgy állította be a helyzetet, mintha az, hogy ők élhetnek állampolgári jogukkal, csupán az egyik politikai oldal érdeke lenne, nem pedig normális demokratikus gyakorlat.

Kérdéses azonban, hogy az utcákra vonuló tömeg megelégszik-e az elé dobott áldozattal, ahelyett, hogy kitartana amellett, hogy immár nem csupán a külügy baklövése miatt tüntet, ami kapcsán elegendő lett volna a miniszter távozása, hanem azért, hogy Ponta és a PSD, illetve az általuk képviselt rendszer végre eltűnjön a süllyesztőben.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/6036
Tizenegy jelölt, 47 millió választópolgár, fokozott biztonsági intézkedések.
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Okoztunk némi zavart az SZKT-küldöttek körében, akik legalább két fontos újítást is elfogadtak.
A lólengést évtizede uraló Berki Krisztián a várakozási idő túllépése miatt nem lett hetedszer is Európa-bajnok.
Szilágyi Zsolt pártelnök szerint bármennyit is vitatkoznak az RMDSZ és az MPP vezetőivel, nem szabad elfelejteni, hogy „ők a testvéreink”.
És felvonultak a tudományért. Pontosabban a megbecsüléséért és magasabb hazai finanszírozásáért.
A terrorizmus vádja alól nemrég alapfokon felmentett kézdivásárhelyi fiatalember először számolt be elfogatásáról, fogvatartásának körülményeiről, tárgyalótermi részletekről, cellatársainak és román ismerőseinek viszonyulásáról, illetve arról, hogyan élte meg családja az ügyet. Exkluzív interjúnk.
Kovács Zsófia sporttörténelmet írt Kolozsváron a tornász Eb összetett versenyében, miközben hallotta, hogy magyarul szurkolnak neki.
Miközben ötezer ember megbetegedett, huszonkét gyerek meghalt, a megyékben pedig nincs elég oltás.
Az RMDSZ elnöke a kolozsvári SZKT-ülésen fogalmazott így, ahol elfogadták azt is, hogy a szövetség bevezeti a női kvótát.
Egy hete még megszavazták, most meg kekeckednek.
Szotyori-Lázár Zoltán többek között azt írta: nem érdemeltek kettős állampolgárságot, mert nagymértékű a körükben az elhülyülésre való hajlamosság.
Avagy a Kolozsvár és Bukarest közötti bizarr kapcsolat. Barbu Mateescu szociológus írása ugyancsak elgondolkodtató.
Ezúttal rendőrökre lőttek rá a nyílt utcán. Két halott a mérleg, az Iszlám Állam pedig bejelentkezett elkövetőként.