Szerző: Pap István
2014. november 4. kedd, 14:10
Mintha a Kárpátok két oldalán két különböző ország létezne, a mentalitások szintjén ez egyértelműen kimutatható.

„Erdély a nyugatabbra fekvő, fejlettebb, európaibb része az országnak, ezért vonzereje is nagyobb. Így annak dacára, hogy Moldvában és Havasalföldön, na meg Dobrudzsában több ember él, mint Erdélyben, az erdélyi mentalitás több embert tudott meggyőzni a Kárpátok túloldaláról, mint ahány erdélyit Órománia képes volt elbájolni. De az csak arra magyarázat, hogy Órománia demográfiai fölénye ellenére miért lehetett Romániának többször is jobboldali elnöke, arra azonban semmiképp sem jó ez a megállapítás, hogy Iohannis győzelmét olvassuk ki belőle. Annál is inkább, mert az ő esélyeit az első fordulóban megmutatkozó tíz százalékos hátrány mellett egy sor más tényező is kisebbíti. Kezdve e legtriviálisabbal: Iohannis olyan akcentussal beszél románul, mint egy magyar, csak persze helyesebben. Márpedig ez a több évtizedes magyarellenes politikai propaganda nyomán meglehetős befolyással lehet a román választópolgárok lelkivilágára, és ezáltal politikai opcióikra is.

A másik ok az a Szociálliberális Unió (USL) néven elhíresült szörnyűséges koalíció megalkotása, ennek köszönhető ugyanis, hogy az USL balszárnyát adó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősödött olyan erdélyi településeken, régiókban is, ahol az elmúlt huszonöt évben a PSD mindaddig még a lábát is alig tudta megvetni. Ezzel szemben a Kárpátokon túl az USL jobbszárnya, vagyis a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanolyan gyenge középpárt maradt a PSD szövetségeseként, és főként árnyékában, mint amilyen mindig is volt ott. (...)

A két magyar párt közötti különbség is megmutatkozik a két forduló közötti időszakban. Az EMNP ideológiai alapon szögezte le már az első forduló előtt, hogy nem fogja Pontát támogatni, az RMDSZ pedig haszonelvű megfontolásból azt a jelöltet fogja támogatni, aki nagyobb eséllyel indul a második fordulóban. Tehát Pontat. Az RMDSZ-t a bosszú is motiválhatja, hiszen Ponta támogatásával fizethet vissza a PNL-nek, amiért a magát liberálisnak nevező párt a 2012-es parlamenti választások előtt kötött egyezményt felrúgva nem engedte az RMDSZ-t a kormányra, miután az USL kétharmados győzelmet aratott. (...)

Az egyszerű magyar embert azonban az elmúlt huszonöt év politikai tapasztalataival a háta mögött már nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy van olyan politikus ebben az országban, aki akar is és tud is tenni valamit a polgárok érdekében. Úgy tűnik, a magyar választópolgárokat már nem lehet pusztán azzal elámítani, hogy egy adott jelölt magyar. Ha pedig ez így van, és a vasárnapi választás eredményei tendenciává válnak a jövőben, akkor az erdélyi magyar politikai érdekképviselet az országos színtéren el fog tűnni a süllyesztőben. Erről nem én szóltam, hanem a magyar választók.”

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5887
Nemzeti ereklyénk izgalmas történetébe, a kutatásáról szóló legújabb felfedezésekbe és a koronázási szertartásokba egyaránt betekintést nyerhetünk a Lendület egyik kutatócsoportja által készített dokumentumfilmnek köszönhetően.
Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Hatalmas bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.