Már megint államfőt választunk

Vasárnap államfőválasztást tartanak. Most megírjuk, mit érdemes tudni róla.
Hirdetés

És már el is repült öt év a legutóbbi államfőválasztás óta: vasárnap – a rendszerváltás óta hetedszer – ismét az urnákhoz várják a választópolgárokat, hogy eldöntsék, a tízéves Băsescu-korszak után ki költözhet be a Cotroceni-palotába, hogy legalább öt éven keresztül azt írhassa a névjegyére: Románia elnöke.

A választás kétfordulós, vagyis vasárnap csak az első kört rendezik meg kivéve persze azt az esetet, ha valamelyik jelölt már most megkapja az összes választópolgár fele plusz egy személy szavazatát. Ebben az esetben a győztes máris pezsgőt bont, a Központi Választási Irodában pedig a szavazatok összeszámlálása és a végeredmény kihirdetése után leoltják a villanyt, és a 2016-os parlamenti választásig lakatot raknak az ajtóra. Mindazonáltal az eddigi felmérések szerint erre kevés az esély, egyik jelölt sem lesz képes már most vasárnap végső győzelmet aratni.

A szavazás reggel hét órakor kezdődik, és este kilencig várják majd az urnákhoz a 18.296.567 választópolgárt. A vasárnapi voksolás idején, illetve már előtte szombat reggel héttől kampánycsend lesz érvényben.

Fontos tudnivaló, hogy nem kötelező a lakhely szerinti szavazókörben voksolni – mindenki az ország azon pontján adhatja le szavazatát, ahol éppen tartózkodik, és

abban a szavazóhelyiségben, amelyikben akarja,

a más településekről érkezettek számára létesített speciális szavazóhelyiségek intézményét ugyanis a kormány felszámolta. Hivatalosan azért, hogy ne alakuljanak ki hatalmas sorok, az ellenzék szerint viszont azért, hogy megkönnyítsék a választási csalást. Mit mondjunk: mindkét érv legitim. A lényeg mindne esetre az, hogy a voksolni szándékozó polgárnak rendelkeznie kell érvényes személyi igazolvánnyal, és ezt szavazás előtt be kell mutatnia.

A szavazás a szokásos körülmények között zajlik majd: a személyi igazolvány leadását követően minden polgár kap egy szavazólapot és egy bélyegzőt, amellyel a szavazólapon a számára legszimpatikusabb (vagy legalább legkevésbé ellenszenves) jelöltre pecsételhet.

A voks csak akkor érvényes, ha a pecsét jól láthatóan a jelölt nevét tartalmazó négyzeten belül kerül. Ha valaki több jelöltre is pecsétel, a szavazat érvénytelen. Szavazni természetesen csak egyszer, egyetlen jelöltre lehet, aki többször is voksol, az bűncselekményt követ el, ennek minden következményével.

Hirdetés

Az első fordulóban 14 jelölt közül lehet választani, a második fordulóba a két első helyezett jut majd tovább.

Mint ismeretes, a legnagyobb harc várhatóan a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Victor Ponta miniszterelnök és a jobbközép legesélyesebb jelöltje, Klaus Johannis nagyszebeni polgármester között dúl majd, a felmérések azt mutatják, hogy ők jutnak majd be a második körbe, de a végső győzelemre Pontát tartják a legesélyesebbnek. Ha tényleg ő győz, akkor a baloldal tíz év után hódítja vissza az államfői palotát.

Idén először magyar-magyar összecsapás is lesz a román elnökválasztáson:

a hagyományos RMDSZ-es jelölt mellett – aki Kelemen Hunor szövetségi elnök – az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Szilágyi Zsolt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges minimum 200 ezer aláírást, így ő is ott van a 14 jelölt között.

 

Hirdetés