Naprakés
béel
2014. október 29. szerda, 16:44
A budapesti kormány olyan intézkedést tervez, amely szinte példátlan módon kovácsolja egybe ellenzékét és támogatóit is.

A Fidesz-székház elleni támadással új dimenzióba léptek a kormányellenes tüntetések Magyarországon. Igaz ugyan, hogy korábban a „röghöz kötés” ellen tiltakozó diákok már tartottak székházfoglalást, az azonban igazából békés demonstrációnak minősül amellett, ami vasárnap történt, amikor az internetadó bevezetése ellen megrendezett tüntetést követően néhányan a tömegből a Fidesz-székház elé vonultak, és ott egyesek használt számítástechnikai eszközökkel dobálták meg az épületet, néhányan pedig az erkélyre felmászva meg is rongálták az ingatlant.

A tüntetés közvetlen kiváltója az internetadó bevezetése, amely óriási felháborodást okozott az országban, de a helyszíni beszámolók szerint ellenzéki politikai jelszavak is elhangzottak, voltak, akik érvénytelennek nevezték az új Alaptörvényt, mások pedig a jelenleg Magyarország és az Egyesült Államok között fagyos viszonyt kiváltó kitiltások ügyére is kitértek, korrupt intézménynek nevezve az adóhivatalt.

A netadó kapcsán – amelynek indoklásául azt hozták fel, hogy ezzel ellensúlyoznák, hogy a polgárok az ingyenes netes kommunikáció segítségével „kerülik meg” a telekommunikációs adót, de olyan értesülés is napvilágot látott, miszerint az így befolyt összegből növelnék a rendvédelmi dolgozók javadalmazását - a kormányoldal elszámolhatta magát. Erre utal az is, hogy nem csupán az ellenzéki, de a kormányoldalon is elemi erejű felháborodás fogadta az ötletet, számos kormánypártiként számon tartott sajtóorgánum is bírálta a tervezett intézkedést.

A kormány már korábban jelezte, hogy enyhíteni kívánja az eredeti ötletet, amelynek értelmében gigabájtonként 150 forintos adót vetnének ki, ehelyett felhasználónként 700 forintban maximalizálnák a havi összeget, és megtiltanák a szolgáltatóknak, hogy az ügyfelekre hárítsák azt.
Mindez azonban nem győzte meg a tüntetőket, akik jelentős számban vonultak utcára az új adónem ellen tiltakozva.

A felháborodás annyiban indokolt, hogy olyan szolgáltatásról van szó, amelyért a polgárok eddig is jelentős használati díjat fizettek. Ráadásul ma az internet egyre inkább részévé válik a mindennapi életnek, a polgárok egyre több intézménnyel, szolgáltatóval részben vagy kizárólag a világhálón tarthatják a kapcsolatot, emellett a kultúrafogyasztás egyik legfőbb terévé vált. Vannak olyan országok, ahol ezt felismerve országos, illetve önkormányzati projektek keretében biztosítják az ingyenes internet-hozzáférést a polgárok számára.

Míg a bankadó vagy a távközlési adó esetében elfogadható magyarázat lehetett, hogy a jelentős profitot termelő multicégeknek is ki kell venniük a részüket a gazdasági nehézségekből való kilábalás finanszírozásából, addig az internetadó bevezetését célzó magyarországi lépés szembehelyezkedésként értelmezhető az egyre szélesebb körű, díjmentes nethozzáférést biztosító trendekkel.

Nehezen elképzelhető, hogy bevezetése még akkor is következmények nélkül marad, ha tételesen megtiltják a többletteher áthárítását az ügyfelekre. Ennek nyomán ugyanis előfordulhat, hogy elmaradnak a tervezett beruházások, hálózatbővítések, de akár jelentős elbocsátásokat is eredményezhet. Ami az egész gazdaságra kihatással lehet.

Fönnáll annak a veszélye is, hogy – mint azt épp egy kormányközeliként nyilván tartott sajtóorgánum újságírója megállapította – táptalajt szolgáltat azon vádaknak, hogy a kormány szűkíteni kívánja az emberek hozzáférését a nyilvánosság fórumaihoz. Emellett olyan közös pont, amely a legszélesebb körű összefogást kovácsolhatja a kormányt különböző okok miatt bíráló erők között.

 
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5789
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.