Naprakés
béel
2014. október 29. szerda, 16:44
A budapesti kormány olyan intézkedést tervez, amely szinte példátlan módon kovácsolja egybe ellenzékét és támogatóit is.

A Fidesz-székház elleni támadással új dimenzióba léptek a kormányellenes tüntetések Magyarországon. Igaz ugyan, hogy korábban a „röghöz kötés” ellen tiltakozó diákok már tartottak székházfoglalást, az azonban igazából békés demonstrációnak minősül amellett, ami vasárnap történt, amikor az internetadó bevezetése ellen megrendezett tüntetést követően néhányan a tömegből a Fidesz-székház elé vonultak, és ott egyesek használt számítástechnikai eszközökkel dobálták meg az épületet, néhányan pedig az erkélyre felmászva meg is rongálták az ingatlant.

A tüntetés közvetlen kiváltója az internetadó bevezetése, amely óriási felháborodást okozott az országban, de a helyszíni beszámolók szerint ellenzéki politikai jelszavak is elhangzottak, voltak, akik érvénytelennek nevezték az új Alaptörvényt, mások pedig a jelenleg Magyarország és az Egyesült Államok között fagyos viszonyt kiváltó kitiltások ügyére is kitértek, korrupt intézménynek nevezve az adóhivatalt.

A netadó kapcsán – amelynek indoklásául azt hozták fel, hogy ezzel ellensúlyoznák, hogy a polgárok az ingyenes netes kommunikáció segítségével „kerülik meg” a telekommunikációs adót, de olyan értesülés is napvilágot látott, miszerint az így befolyt összegből növelnék a rendvédelmi dolgozók javadalmazását - a kormányoldal elszámolhatta magát. Erre utal az is, hogy nem csupán az ellenzéki, de a kormányoldalon is elemi erejű felháborodás fogadta az ötletet, számos kormánypártiként számon tartott sajtóorgánum is bírálta a tervezett intézkedést.

A kormány már korábban jelezte, hogy enyhíteni kívánja az eredeti ötletet, amelynek értelmében gigabájtonként 150 forintos adót vetnének ki, ehelyett felhasználónként 700 forintban maximalizálnák a havi összeget, és megtiltanák a szolgáltatóknak, hogy az ügyfelekre hárítsák azt.
Mindez azonban nem győzte meg a tüntetőket, akik jelentős számban vonultak utcára az új adónem ellen tiltakozva.

A felháborodás annyiban indokolt, hogy olyan szolgáltatásról van szó, amelyért a polgárok eddig is jelentős használati díjat fizettek. Ráadásul ma az internet egyre inkább részévé válik a mindennapi életnek, a polgárok egyre több intézménnyel, szolgáltatóval részben vagy kizárólag a világhálón tarthatják a kapcsolatot, emellett a kultúrafogyasztás egyik legfőbb terévé vált. Vannak olyan országok, ahol ezt felismerve országos, illetve önkormányzati projektek keretében biztosítják az ingyenes internet-hozzáférést a polgárok számára.

Míg a bankadó vagy a távközlési adó esetében elfogadható magyarázat lehetett, hogy a jelentős profitot termelő multicégeknek is ki kell venniük a részüket a gazdasági nehézségekből való kilábalás finanszírozásából, addig az internetadó bevezetését célzó magyarországi lépés szembehelyezkedésként értelmezhető az egyre szélesebb körű, díjmentes nethozzáférést biztosító trendekkel.

Nehezen elképzelhető, hogy bevezetése még akkor is következmények nélkül marad, ha tételesen megtiltják a többletteher áthárítását az ügyfelekre. Ennek nyomán ugyanis előfordulhat, hogy elmaradnak a tervezett beruházások, hálózatbővítések, de akár jelentős elbocsátásokat is eredményezhet. Ami az egész gazdaságra kihatással lehet.

Fönnáll annak a veszélye is, hogy – mint azt épp egy kormányközeliként nyilván tartott sajtóorgánum újságírója megállapította – táptalajt szolgáltat azon vádaknak, hogy a kormány szűkíteni kívánja az emberek hozzáférését a nyilvánosság fórumaihoz. Emellett olyan közös pont, amely a legszélesebb körű összefogást kovácsolhatja a kormányt különböző okok miatt bíráló erők között.

 
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5789
Tizenegy jelölt, 47 millió választópolgár, fokozott biztonsági intézkedések.
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Okoztunk némi zavart az SZKT-küldöttek körében, akik legalább két fontos újítást is elfogadtak.
A lólengést évtizede uraló Berki Krisztián a várakozási idő túllépése miatt nem lett hetedszer is Európa-bajnok.
Szilágyi Zsolt pártelnök szerint bármennyit is vitatkoznak az RMDSZ és az MPP vezetőivel, nem szabad elfelejteni, hogy „ők a testvéreink”.
És felvonultak a tudományért. Pontosabban a megbecsüléséért és magasabb hazai finanszírozásáért.
A terrorizmus vádja alól nemrég alapfokon felmentett kézdivásárhelyi fiatalember először számolt be elfogatásáról, fogvatartásának körülményeiről, tárgyalótermi részletekről, cellatársainak és román ismerőseinek viszonyulásáról, illetve arról, hogyan élte meg családja az ügyet. Exkluzív interjúnk.
Kovács Zsófia sporttörténelmet írt Kolozsváron a tornász Eb összetett versenyében, miközben hallotta, hogy magyarul szurkolnak neki.
Miközben ötezer ember megbetegedett, huszonkét gyerek meghalt, a megyékben pedig nincs elég oltás.
Az RMDSZ elnöke a kolozsvári SZKT-ülésen fogalmazott így, ahol elfogadták azt is, hogy a szövetség bevezeti a női kvótát.
Egy hete még megszavazták, most meg kekeckednek.
Szotyori-Lázár Zoltán többek között azt írta: nem érdemeltek kettős állampolgárságot, mert nagymértékű a körükben az elhülyülésre való hajlamosság.
Avagy a Kolozsvár és Bukarest közötti bizarr kapcsolat. Barbu Mateescu szociológus írása ugyancsak elgondolkodtató.
Ezúttal rendőrökre lőttek rá a nyílt utcán. Két halott a mérleg, az Iszlám Állam pedig bejelentkezett elkövetőként.