Naprakés
béel
2014. október 29. szerda, 16:44
A budapesti kormány olyan intézkedést tervez, amely szinte példátlan módon kovácsolja egybe ellenzékét és támogatóit is.

A Fidesz-székház elleni támadással új dimenzióba léptek a kormányellenes tüntetések Magyarországon. Igaz ugyan, hogy korábban a „röghöz kötés” ellen tiltakozó diákok már tartottak székházfoglalást, az azonban igazából békés demonstrációnak minősül amellett, ami vasárnap történt, amikor az internetadó bevezetése ellen megrendezett tüntetést követően néhányan a tömegből a Fidesz-székház elé vonultak, és ott egyesek használt számítástechnikai eszközökkel dobálták meg az épületet, néhányan pedig az erkélyre felmászva meg is rongálták az ingatlant.

A tüntetés közvetlen kiváltója az internetadó bevezetése, amely óriási felháborodást okozott az országban, de a helyszíni beszámolók szerint ellenzéki politikai jelszavak is elhangzottak, voltak, akik érvénytelennek nevezték az új Alaptörvényt, mások pedig a jelenleg Magyarország és az Egyesült Államok között fagyos viszonyt kiváltó kitiltások ügyére is kitértek, korrupt intézménynek nevezve az adóhivatalt.

A netadó kapcsán – amelynek indoklásául azt hozták fel, hogy ezzel ellensúlyoznák, hogy a polgárok az ingyenes netes kommunikáció segítségével „kerülik meg” a telekommunikációs adót, de olyan értesülés is napvilágot látott, miszerint az így befolyt összegből növelnék a rendvédelmi dolgozók javadalmazását - a kormányoldal elszámolhatta magát. Erre utal az is, hogy nem csupán az ellenzéki, de a kormányoldalon is elemi erejű felháborodás fogadta az ötletet, számos kormánypártiként számon tartott sajtóorgánum is bírálta a tervezett intézkedést.

A kormány már korábban jelezte, hogy enyhíteni kívánja az eredeti ötletet, amelynek értelmében gigabájtonként 150 forintos adót vetnének ki, ehelyett felhasználónként 700 forintban maximalizálnák a havi összeget, és megtiltanák a szolgáltatóknak, hogy az ügyfelekre hárítsák azt.
Mindez azonban nem győzte meg a tüntetőket, akik jelentős számban vonultak utcára az új adónem ellen tiltakozva.

A felháborodás annyiban indokolt, hogy olyan szolgáltatásról van szó, amelyért a polgárok eddig is jelentős használati díjat fizettek. Ráadásul ma az internet egyre inkább részévé válik a mindennapi életnek, a polgárok egyre több intézménnyel, szolgáltatóval részben vagy kizárólag a világhálón tarthatják a kapcsolatot, emellett a kultúrafogyasztás egyik legfőbb terévé vált. Vannak olyan országok, ahol ezt felismerve országos, illetve önkormányzati projektek keretében biztosítják az ingyenes internet-hozzáférést a polgárok számára.

Míg a bankadó vagy a távközlési adó esetében elfogadható magyarázat lehetett, hogy a jelentős profitot termelő multicégeknek is ki kell venniük a részüket a gazdasági nehézségekből való kilábalás finanszírozásából, addig az internetadó bevezetését célzó magyarországi lépés szembehelyezkedésként értelmezhető az egyre szélesebb körű, díjmentes nethozzáférést biztosító trendekkel.

Nehezen elképzelhető, hogy bevezetése még akkor is következmények nélkül marad, ha tételesen megtiltják a többletteher áthárítását az ügyfelekre. Ennek nyomán ugyanis előfordulhat, hogy elmaradnak a tervezett beruházások, hálózatbővítések, de akár jelentős elbocsátásokat is eredményezhet. Ami az egész gazdaságra kihatással lehet.

Fönnáll annak a veszélye is, hogy – mint azt épp egy kormányközeliként nyilván tartott sajtóorgánum újságírója megállapította – táptalajt szolgáltat azon vádaknak, hogy a kormány szűkíteni kívánja az emberek hozzáférését a nyilvánosság fórumaihoz. Emellett olyan közös pont, amely a legszélesebb körű összefogást kovácsolhatja a kormányt különböző okok miatt bíráló erők között.

 
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5789
Az elnök és a nép. Mármint az a nép, amelyik kimegy az utcára, ha rá akarnak lépni a tyúkszemére.
42 órával a lavinaomlás után nyolc személy életét sikerült megmenteni.
Az igazságügyi miniszter a hivatalos válasszal addig vár, míg a kormányfőék hazatérnek amerikai útjukról.
Az ünnepségek már csütörtökön elkezdődtek.
És mi a következtetés? Hát az, hogy ha Dodon Nagy-Moldovát akar, akkor Magyarország...
A Kincses Kolozsvár Egyesület által kezdeményezett civil állásfoglalást ma iktatták a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen.
Csak egy ilyen helyen történhet meg, hogy egy szökött szekus rövidre zárja az államgépezetet.
Pedig Nagy Zoltán nevét rebesgették jól értesült körökben.
Még így is, hogy ma végül nem került a kormányülés napirendjére a részleges közkegyelmet és amnesztiát biztosító rendelet.
Alakváltók című regénye nagyon bejött az egyesületnek.
A bányászosztály menetelésének üteme a fél évszázaddal korábbi kommunizálást idézte fel.
Képmutatás Kolozsvár önkormányzatának hírnevét félteni Horváth Anna miatt, miközben a kormányban ott van Lia Olguța Vasilescu.
Nem is csoda, hiszen Erdélyt a magyarok akarják, most meg a Dodonék vinnék Moldvát.
És a tervezett Btk-módosítással is.