Naprakés
béel
2014. október 22. szerda, 16:18
Az RMDSZ azt állítja, nem az erdélyi magyarokkal van vitája. Az EMNP jelöltje által összegyűjtött aláírások nem ezt mutatják.

Miközben az idei romániai államfőválasztáson először alakult ki magyar-magyar verseny, mivel az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Szilágyi Zsolt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges legalább kétszázezer aláírást, a kampány során ez a verseny különösebben nem nyilvánul meg.

Ennek a legfőbb oka az, hogy Szilágyi hiába szólította fel több ízben is vitára Kelement, az RMDSZ elnöke azzal próbál a vita ellen érvelni, hogy az RMDSZ-nek nem az erdélyi magyarokkal van vitája az autonómia ügyében, hanem a román társadalommal.

Ez a hangzatos és integratívnak szánt érvelés ugyanakkor nem egészen helytálló. Az erdélyi magyar közösség egy része ugyanis éppen amellett tette le a garast, hogy nem mindenben ért egyet az RMDSZ politikájával, és ebbe az autonómiakoncepciója, illetve az önrendelkezés eléréséért választott módszerek is beletartoznak. Másként nehezen értelmezhető, hogy akadt 217 ezer olyan ember, aki hajlandó volt aláírásával támogatni az RMDSZ-szel szemben elinduló, az autonómia és a föderalizmus jelszavával kampányoló magyar jelöltet.

Az RMDSZ vélhetően azért ódzkodik mégis a vitától, mert továbbra is fenn kívánja tartani azt a látszatot, hogy ő az erdélyi, romániai magyar közösség egyetlen igazi képviselője, a többiek minden jogalap nélkül pályáznak erre a szerepre. Ha viszont leállna velük vitázni, azzal gyakorlatilag magával egyenértékűnek ismerné el, ezzel pedig legitimálná őket.

A vita előli menekülés másik oka valószínűleg az, hogy az RMDSZ nem kíván lehetőséget biztosítani politikai ellenfelének arra, hogy politikai koncepcióját, az autonómiáról és az erdélyi magyar közösség jövőjéről alkotott elképzeléseit nyilvánosan, az RMDSZ asszisztálása mellett hirdethesse. Ráadásul Kelemen vélhetően attól is tart, hogy az RMDSZ-nél radikálisabb célokat hirdető ellenfél kellemetlen kérdéseivel sarokba szoríthatja a ma is a kis lépések politikáját folytató szövetség jelöltjét.

Holott ez egy vita során akár fordítva is történhet. Mert abban maradéktalanul igaza van Kelemennek és az RMDSZ-nek, hogy végre a román társadalomnak is érthetően és világosan el kell magyarázni, mi az az autonómia, miért igényli a magyar közösség, és miért nem jelenti Románia szuverenitásának megkérdőjelezését.

Ugyanakkor a romániai magyar közösség számára sem jönne rosszul, ha politikusai végre leülnének, és akár egymás koncepcióját komoly és érdemi érvekkel megcáfolva elmagyaráznák, pontosan miért is lenne jó neki az autonómia, és az konkrétan miben is áll. Az autonómiaigény ugyanis akkor a leghitelesebb, ha sikerül a lehető legszélesebb közönség számára elfogadható változatot kidolgozni, és mögötte minél szélesebb tömegek sorakoznak fel.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5651
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.