Naprakés
béel
2014. október 22. szerda, 16:18
Az RMDSZ azt állítja, nem az erdélyi magyarokkal van vitája. Az EMNP jelöltje által összegyűjtött aláírások nem ezt mutatják.

Miközben az idei romániai államfőválasztáson először alakult ki magyar-magyar verseny, mivel az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Szilágyi Zsolt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges legalább kétszázezer aláírást, a kampány során ez a verseny különösebben nem nyilvánul meg.

Ennek a legfőbb oka az, hogy Szilágyi hiába szólította fel több ízben is vitára Kelement, az RMDSZ elnöke azzal próbál a vita ellen érvelni, hogy az RMDSZ-nek nem az erdélyi magyarokkal van vitája az autonómia ügyében, hanem a román társadalommal.

Ez a hangzatos és integratívnak szánt érvelés ugyanakkor nem egészen helytálló. Az erdélyi magyar közösség egy része ugyanis éppen amellett tette le a garast, hogy nem mindenben ért egyet az RMDSZ politikájával, és ebbe az autonómiakoncepciója, illetve az önrendelkezés eléréséért választott módszerek is beletartoznak. Másként nehezen értelmezhető, hogy akadt 217 ezer olyan ember, aki hajlandó volt aláírásával támogatni az RMDSZ-szel szemben elinduló, az autonómia és a föderalizmus jelszavával kampányoló magyar jelöltet.

Az RMDSZ vélhetően azért ódzkodik mégis a vitától, mert továbbra is fenn kívánja tartani azt a látszatot, hogy ő az erdélyi, romániai magyar közösség egyetlen igazi képviselője, a többiek minden jogalap nélkül pályáznak erre a szerepre. Ha viszont leállna velük vitázni, azzal gyakorlatilag magával egyenértékűnek ismerné el, ezzel pedig legitimálná őket.

A vita előli menekülés másik oka valószínűleg az, hogy az RMDSZ nem kíván lehetőséget biztosítani politikai ellenfelének arra, hogy politikai koncepcióját, az autonómiáról és az erdélyi magyar közösség jövőjéről alkotott elképzeléseit nyilvánosan, az RMDSZ asszisztálása mellett hirdethesse. Ráadásul Kelemen vélhetően attól is tart, hogy az RMDSZ-nél radikálisabb célokat hirdető ellenfél kellemetlen kérdéseivel sarokba szoríthatja a ma is a kis lépések politikáját folytató szövetség jelöltjét.

Holott ez egy vita során akár fordítva is történhet. Mert abban maradéktalanul igaza van Kelemennek és az RMDSZ-nek, hogy végre a román társadalomnak is érthetően és világosan el kell magyarázni, mi az az autonómia, miért igényli a magyar közösség, és miért nem jelenti Románia szuverenitásának megkérdőjelezését.

Ugyanakkor a romániai magyar közösség számára sem jönne rosszul, ha politikusai végre leülnének, és akár egymás koncepcióját komoly és érdemi érvekkel megcáfolva elmagyaráznák, pontosan miért is lenne jó neki az autonómia, és az konkrétan miben is áll. Az autonómiaigény ugyanis akkor a leghitelesebb, ha sikerül a lehető legszélesebb közönség számára elfogadható változatot kidolgozni, és mögötte minél szélesebb tömegek sorakoznak fel.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5651
Eljött a pillanat, hogy a román nép – A Szociáldemokrata Párt vezetésével – megoldja az idegenek kérdését is.
A második bécsi döntés után levezényelt visszacsatolásról jelent meg hiánypótló kötet.
Ez a kabinet a jelek szerint csak rendeleti úton képes kormányozni.
A Román Akadémia (az a hazafias, igen) kidolgozta az ország fejlesztési stratégiáját. És megállapította, hol fáj a hazának. És mennyire.
Az ítélet még nem jogerős, de alapfokon megnyerték a pert.
Teleorman rendesen megszívatja Kolozsvárt. Nesze neked, Erdély, nesze neked, gazdasági autonómia!
Úgy szervezte a munkát, ahogy a mostani kreatív igazgatók, és ugyanúgy utált kiöltözni, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.
Klaus Iohannis keményen játszik. Kérdés, felteszi-e majd a megfelelő kérdést.
Így most már elvileg biztosan sikerült kinyírni a sokak által a korrupt politikusoknak dobott mentőövként értelmezett jogszabályt.
Az ítéletek alapfokon születtek, a csendőrség minden esetben fellebbezett.
Disznósággal telt meg a hétvégén az egyébként autóknak és mezőgazdasági gépeknek, takarmánykiállításoknak helyt adó kolozsvári Expo Transilvania. Mindenki jóllakhatott az idei Szalonnafeszten.
A december 22–30. közötti időszakról kérdezte a katonai ügyész.
A PSD elnöke azt gyanítja, hogy a kormányellenes tüntetéseket külföldi multik finanszírozzák.
Most már a szenátus plénuma következik.