„Az elnök – ugyanúgy törvényt sértve, mint állítólag az általa vádolt Ponta, hiszen nagyvonalúan figyelmen kívül hagyja az államfő pártatlanságát előíró alkotmányos előírást – teljes mellszélességgel beszállt a választási küzdelembe, és elszabadult hajóágyúként viselkedve dönt-borít, és tüzel minden jelöltre, pártállástól függetlenül, annak érdekében, hogy javítsa saját kiválasztottja, a feltétlen hívei által gründolt Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltje, Elena Udrea esélyeit.

Igaz, ezt bizonyos fokig eredményesen teszi, hiszen Udrea a legfrissebb felmérés szerint a harmadik legnépszerűbb jelölt Ponta és Klaus Johannis után – igaz, csupán azzal a valamivel több, mint hat százalékkal, amelyet a PMP az európai parlamenti választáson is elért.

Băsescu immár – annak tudatában, hogy gyakorlatilag érinthetetlen, hiszen mandátuma két hónap múlva véget ér – skrupulusok nélkül kampányol Udreának, egyszerre nevezve hazugnak és korruptnak Pontát és Johannist, és vádolva törvénytelenséggel a külföldi hírszerzést és a kormányfőt az állítólagos kémügy kapcsán.

Pedig kevéssé valószínű, hogy a nehezen bizonyítható kémvád, amelynek minden érintettjét titoktartási kötelezettség sújtja, komoly károkat okozhatna Pontának. Az egyszerű PSD-szavazó legfeljebb csak annyit fog fel, hogy Ponta hírszerzőként az ország érdekeit szolgálta, azt nem, hogy mindezt törvénytelenül tette. Igaz, addig is megkíméli Udreát – és az ügy többi érintettjét is – attól, hogy konkrét, realista, a valós helyzettel szembenéző politikai és gazdasági programmal álljon elő.

Úgyhogy azt, hogy mikor lehet itt ilyen minőségű politikai osztály mellett élhető ország, valószínűleg még a legdörzsöltebb szuperkémek sem lennének képesek kideríteni.”