Naprakés
béel
2014. október 14. kedd, 13:32
Mindhárom idei választást elsöprő fölénnyel nyerte a Fidesz. De mi jön ezután?

A magyarországi ellenzéknek továbbra sem sikerül ellenszert találnia a kormányoldal politikájára – ez szűrhető le a vasárnapi önkormányzati választások eredményéből, amely alapján a Fidesz-KDNP idén már harmadszor aratott elsöprő választási győzelmet a tavaszi országgyűlési, majd európai parlamenti voksolás után.

A siker gyakorlatilag totális: Budapesten, ahol a baloldal és a liberálisok hagyományosan erősebbek voltak, a 23-ból 17 kerületben választottak fideszes polgármestert, fideszes többségű a fővárosi közgyűlés, és Tarlós István marad a főpolgármester.

A 23 megyei jogú városból 20-ban győzött a Fidesz-KDNP jelöltje, és a megyei közgyűlések is a kormánypártok irányítása alatt lesznek.

Az újabb elsöprő győzelem okai egyrészt abban keresendők, hogy az ellenzék még mindig képtelen volt hiteles alternatívát felmutatni a kormánnyal szemben, amely viszont gyakran populista, de a polgárok anyagi biztonságérzetét bizonyos mértékig növelő intézkedések – például a rezsicsökkentés és a devizahitelesek megsegítése – révén meg tudta tartani a támogatottságát.

A másik ok az ellenzék szétforgácsoltsága. A bal-, illetve a balliberális oldal pártjai jelenleg legalább olyan mértékben tekintik ellenfélnek egymást, mint a kormányt. Ezt mutatja, hogy Tóbiás József, az MSZP elnöke már az urnazárás után közölte: nem hajlandóak együttműködni a korábbi szocialista párt- és miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójával.

Pedig a budapesti főpolgármester-választás eredménye azt mutatja: ha van összefogás és közös jelölt, az képes lehet legalább tisztes eredmény elérésére. Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter 36 százaléka a győztes Tarlós István 49 százaléka mellett azt jelzi, a balliberális szavazók részéről lenne igény az összefogásra.

Igaz, az sem mindegy, hogy kivel és kit támogatva. A baloldal óriási hátránya, hogy egyelőre képtelen nem az előző huszonöt évben lejáratódott, hiteles arcokkal előállni. Bokros Lajos jelöltként való indítása – amelyre azt követően került sor, hogy az MSZP újabb bukást szenvedett el a politika terén láthatóan idegenül mozgó Falus Ferenc tragikomikus főpolgármester-jelölti kalandja után – arra enged következtetni, hogy óriási a káderhiány. Az alacsony részvétel is azt mutatja: a baloldali szavazók inkább otthon maradtak, semhogy a rendelkezésre álló jelöltekre voksoljanak. (Ezért is arathatott újabb jelentős győzelmet a szavazótáborát viszonyt egyben tartó kormányoldal). Az egyetlen kivétel a szegedi Botka László, aki az MSZP színeiben ismét toronymagas győzelmet aratva tartotta meg polgármesteri székét. Ő viszont egyelőre megelégszik a helyi sikerrel, nem kívánja magát országos vezetői szerepet vállalva kompromittálni.

Az, hogy meddig marad meg a kormányoldal jelentős fölénye, többek között azon múlik, hogy a baloldalon hogyan alakulnak az ellenzék vezető szerepéért folyó harcok. Gyurcsány Ferenc egyértelműen bejelentkezett erre a pozícióra, azonban személyisége még a balliberális oldalon is annyira megosztó, hogy elvakult rajongóin kívül gyakorlatilag mindenki mást csak elriasztana. Az MSZP éppen ezért nem kér a vele való szövetségből. Ugyanakkor a mostani újabb kudarcos szereplés – és az, hogy jelöltjük, Falus Ferenc már a megmérettetés előtt csúfosan elbukott – őket sem igazán jogosítja fel nagy reményekre.

A Jobbik szereplése sem nevezhető átütő sikernek. Valamelyest jobb eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt, azonban még mindig távol áll a váltópárti szereptől, és az, hogy közel áll ahhoz, hogy második erővé váljon, a baloldal szétforgácsoltságának tudható be.

Az LMP szereplése azt mutatja: az ökopárt nem tud meggyőző, eredeti alternatívát felmutatni, és ezzel képtelen kitörni a budapesti bázisú kispárt szerepköréből.

A négy év múlva esedékes parlamenti választások erőviszonyai tehát részben azon múlnak, hogy a baloldal tovább erodálja önmagát a belső küzdelmek során, vagy kialakul egy olyan pólus, amely képes maga körül integrálni a baloldali érzelmű szavazókat. Másrészt pedig azon, hogy a kormányoldal milyen politikát folytat, a harmadik győzelem után képes lesz-e hatékony, kevesebb konfliktussal járó kormányzást folytatni.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/5486
A PIKNIK - Nyitott kastélyok hete című rendezvénysorozat keretében lehetőség nyílt a hétvégén több kastélyt szabadon meglátogatni. Mi a zabolait és a miklósvárit jártuk be, előbbi szállodaként, utóbbi múzeumként működik.
A korábbi kisebb táblák rendszerint eltűntek, ezért a most felavatott emlékjel 600 kilogrammos.
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Pontosabban az igazgatója. Ha már májusban befutott az idei egymilliomodik utas.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.