Energiaháború

Az Európába irányuló részleges gázstop oka természetesen az ukrajnai válság miatt foganatosított újabb oroszellenes szankciókban keresendő: Vlagyimir Putyin valószínűleg be akarja bizonyítani, hogy Moszkva számára nemcsak katonai eszközök állnak rendelkezésére, ha világhatalmi pozíciójának szemléltetésére van szükség.
Hirdetés

„Miközben a vád megalapozott, nézzük, mit tesz eközben a másik fél. Az amerikai Mother Jones magazin a napokban feltárta, milyen intenzív lobbit folytat a washingtoni külügyminisztérium, hogy tengeren túli olajvállalatok kutatási és kitermelési engedélyekhez jussanak a világ ásványkincsekben gazdag országaiban.

Mark Gitenstein, az Egyesült Államok volt bukaresti nagykövete a lapnak elismerte: diplomáciai tekintélyét latba vetve gyakorolt nyomást a román kormányra, hogy a Chevron kőolajipari társaságnak bocsássanak koncesszióba romániai palagázmezőket. Gitenstein elismerte, bukaresti mandátuma idején személyesen vette rá a döntést folyamatosan halogató román kormány illetékeseit, hogy a türelmetlenné vált amerikai céget részesítsék előnyben.

„A nagykövetek hagyományosan így cselekszenek az amerikai cégek érdekében” – szögezte le a diplomata, aki – minő véletlen – jelenleg a Chevron képviseletét ellátó egyik ügyvédi és lobbiirodának dolgozik.

Akkor mégis mi a különbség Washington és Moszkva nagyhatalmi törekvése között? A jelek szerint mindössze annyi, hogy miközben az oroszok be nem vallottan tartják sakkban a különböző országokat az energiával, az amerikaiak nyíltan próbálják rátenni a kezüket ugyanezeknek az államoknak a tartalékaira.”

Hirdetés