Borbély: az autonómia nem a többség ellen szól

Békések vagyunk már 25 éve, és csakis párbeszéd és meggyőzés útján próbáljuk érvényesíteni a jogainkat. Egyszer talán sikerülni is fog.
Hirdetés

A magyar közösség 1990-ben a párbeszéd demokratikus útját választotta, és a jövőben is azon megy tovább, de remélhetőleg eljön az idő, amikor a többség megérti, hogy az autonómiaterv nem ellenük irányul – így foglalható össze Borbély László, az RMDSZ politikai alelnökének csütörtök esti, marosvásárhelyi előadása, amelyet a Bernády György Alapítvány Kisebbségi és regionális nyelvek Európában című szemináriumán tartott.
Borbély emlékeztetett, hogy az autonómia különböző formái már 1993 óta szerepelnek a szövetség programjában, ezeket pedig a szervezet a továbbiakban is népszerűsíteni fogja.

Azt is kijelentette, hogy az autonómiával kapcsolatos javaslatok még a román parlamentben sem számítanak újdonságnak, hiszen már két tervezetet is beterjesztettek, amelyeket a törvényhozás szerencsésen el is utasított. „Amíg a parlament 45 százaléka nem érti meg, hogy ez egy érvényes projekt, valószínűleg viták lesznek, és elutasítják. De remélem, eljön az az idő, amikor a többség is megérti, hogy a tervezet nem ellene szól, nem vesz el semmit a többségtől, hanem a többség és a kisebbség számára is jó” – mondta Borbély.
A politikus emlékeztetett, hogy Dél-Tirol 1992-ben kapott területi autonómiát, és a térség azóta fejlődött, mivel a területi autonómia megoldotta a problémákat, bár előzőleg 27 évbe telt, amíg az olasz állam elfogadta az autonómiát. „Romániában 25 év telt el a forradalom óta, még van két évünk” – mondta derűlátóan, hozzátéve: a többségnek meg kell ismernie, mit akar a Romániához amúgy lojális kisebbség.

Borbély azt is leszögezte, hogy azon régiókban, ahol a magyar közösség többségben van, a magyar nyelvnek regionális nyelvnek kell lennie, és a magyarlakta régiókban olyan hivatalnokokat kell alkalmazni, akik ismerik a magyar nyelvet. 

 

Hirdetés