Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott beszélgetésében – írta hétfőn a Spiegel Online német hírportál brüsszeli forrásokra hivatkozva. A Kreml szerint azonban nem egészen ezt mondta.

„Két héten belül beveszem Kijevet, ha úgy akarom”

– az orosz elnök ezekkel a szavakkal fejezte ki a Barrosóval szombaton folytatott telefonbeszélgetésében azt a véleményét, hogy az EU-nak nem kellene őt provokálnia az uniós szankciók kiterjesztésével.

A beszélgetést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, aki magyarázatot akart kérni az orosz elnöktől orosz katonák határon átnyúló, Ukrajna délkeleti régióját érintő tevékenységére.

Barroso a szombati uniós csúcson beszámolt a beszélgetésről – írta hétfőn a La Repubblica című olasz lap, amelynek értesülését brüsszeli források megerősítették a Spiegel Online-nak.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán Barroso beszámolója után David Cameron brit miniszterelnök felidézte, hogy 1938-ban kudarchoz, és végül világégéshez vezetett a náci Németországgal szemben folytatott megbékélési politika, és óvott attól, hogy a nemzetközi közösség újra elkövesse ezt a hibát.

Angela Merkel is hozzászólt ehhez a napirendi ponthoz. A német kancellár a tanácskozás több résztvevőjének elmondása szerint feldúltnak tűnt, és úgy vélekedett, hogy Putyin az ukrán válság további mélyítésére törekszik, súlyos katonai konfliktust kíván előidézni. Merkel továbbá arra figyelmeztetett, hogy a moszkvai vezetés tervei Ukrajna után Lettországot és Észtországot is érinthetik – írta a Spiegel Online a La Repubblica alapján.

Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó ugyanakkor kedden azt közölte:

kiragadták a szövegkörnyezetből az orosz elnök kijelentését

Kijev két héten belüli bevételéről, Vlagyimir Putyin nyilatkozatának teljesen más értelme volt. Usakov szerint túllép a diplomáciai gyakorlat keretein Barroso pontatlan idézete. „Ez nem korrekt, és túllép a diplomácia gyakorlat keretein. Nem méltó egy komoly politikushoz” – idézte Ria Novosztyi hírügynökség Usakovot, aki azonban azt nem részletezte, hogy az orosz elnök pontosan miként fogalmazott.
Jurij Usakov egyúttal ismételten cáfolta azokat a kijevi és nyugati bejelentéseket, hogy Oroszország csapatokat vezényelt Ukrajna keleti részébe, ahol súlyos harcok dúlnak az ukrán fegyveres erők és a Moszkva-barát szakadárok között. Usakov felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy Moszkvában ezt már számtalanszor cáfolták.

Eközben az orosz biztonsági tanács egyik vezetője a Ria Novosztyi hírügynökséggel azt közölte:

Oroszország módosítja katonai doktrínáját,

és ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik.

Mihail Popov a kedden megjelent interjúban azt mondta, hogy a módosításra elsősorban az úgynevezett arab tavasz, a szíriai fegyveres konfliktus és az ukrán helyzet miatt megjelent új katonai veszélyek miatt van szükség.    

A testület titkárhelyettese Oroszországot érintő külső katonai veszélynek nevezte a NATO katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határhoz, ami alatt a katonai szervezetbe való újabb tagok felvételét is értette. Oroszországban a jelenleg is hatályban lévő katonapolitikai irányelveket 2010-ben fogadták el.