„Ezzel a mondatával Tőkés Lászlónak is bekevert egyet, aki évtizedek óta gyakorlatilag egyetlen közéleti megszólalásában sem felejti el megjegyezni azt, hogy x évvel 1989 után még mindig nem fejeződött be a rendszerváltás. Az ugyan meglehet, hogy Magyarországon ez megtörtént, vagy hogy a gazdasági világválság  akkora traumát okozott a magyar társadalomnak, aminek hatására mindenki elfelejtette a kommunizmust, de Romániában nagyon sok ember a vasfüggöny leomlása után is olyan nyomorban, gazdasági kiszolgáltatottságban élt és él, hogy őket a válság már nem tudta jobban meggyötörni. Ugyanakkor jelenleg is nap mint nap tapasztaljuk, mit jelent Romániában a be nem fejezett rendszerváltás: a magánszektorba átmenekült volt kommunista párt- és titkosszolgálati vezetők gyors és elképesztő méretű meggazdagodását, és/vagy az államigazgatásban betöltött befolyásos pozícióik megőrzését, a nepotizmus és a korrupció továbbélését, a magyarellenességgel fűszerezett nacionálkommunista mentalitás átörökítését.

Ez utóbbi vonatkozásban szintén beszédes példa George Maiornak a nyilatkozata. Románia tulajdonképpen egy liberális demokrácia álcájába bújtatott illiberális állam, ami pontosan annak köszönhető, hogy az országnak távolról sem sikerült leszámolnia nacionálkommunista örökségével, és ebből kifolyólag nem tudott egy autentikus liberális demokráciává válni. Ha akart egyáltalán…”