Szalonnából kutya
Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. július 25. péntek, 13:19
„Én egész elitemet fogom/nem középiskolás fokon/taní-/tani.” Arról, hogy mi a csuda az a politikusképzés.

Jól érzett rá Bognár Zoltán politológus, hogy rejlik némi irónia az általa vezetett panelbeszélgetés címében: Felsőfokú politikusképzés: mi az? - politicus cum laude. Mivel a téma önmagában meglehetősen elvontnak ígérkezett, a meghívottak személyes élményekkel és gyakorlati példákkal próbálták élvezhetőbbé tenni mondandójukat.

Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a nyolcvanas évek második felének forrongásait idézte fel, különös tekintettel a Fidesz-nemzedék „bölcsőjének” számító Bibó szakkollégiumra. Szerinte az a fajta diákönkormányzati rendszer – amit aztán Oxfordban és Cambridge-ben tapasztalt meg a maga teljességében – az elitképzés kívánatos formája. 

Bakk Miklós is úgy gondolja, hogy ez fogas kérdés

A nagy kérdés persze az, hogy egyáltalán lehetséges-e képezni a politikai elitet, vagy az magától, szerves fejlődés és hagyományok révén jön létre. Horkay Hörcher, az angolszász kultúrkörből kiindulva, inkább ez utóbbi felé hajlik. Mert bár kétségkívül vérfrissítést jelent, ha – a rendszerváltás korszakához hasonlóan – elsőgenerációs értelmiségi fiatalok lépnek a politikai porondra, a nyugati példák azt mutatják, hogy a több évtizedes családi, kulturális beágyazottság erőteljes szerepet játszik a politikai elit viselkedésmintáinak kialakulásában. Például annak az ösztönös felmérésében,  

meddig lehet elmenni a hatalomgyakorlásban.

Ami, ugye, egyáltalán nem mellékes tényező a politikában. Kérdéses persze, kiből válhat politikus. Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató egy barátját idézi, aki szerint szalonnából nem lesz kutya, vagyis politológusból politikus – főként szakpolitikus. De akkor kiből? Bakk hazai példákat idéz, meglátása szerint az erdélyi magyar politika 
nem igényli a szakértői munkát, a pártok a saját kebelükből alakítják ki a szakpolitikusi struktúrájukat, a politikusok menet közben szerzik meg a szükséges szakmai tudást. Ami nem feltétlenül jó: például az RMDSZ régóta közvitára váró autonómia-statútumát gyakorlatilag néhány pártpolitikus rakta össze.
 
 
Bár nem látszik, de Szász Alpár Zoltán ujján az egy katicabogár
 
Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára, egykori képviselő elismeri, hogy ő maga is autodidakta módon keveredett a politikába, huszonévesen. A rendszerváltás korában nem volt politikusképzés, hirtelen került előtérbe egy nemzedék, amelynek tagjai többnyire jogi végzettségűek voltak, ezért valamelyest volt fogalmuk arról, hogyan kéne átalakítani az ország alkotmányos berendezkedését. És bejött nekik: ma ők töltik be a legfontosabb közjogi tisztségeket Magyarországon.
 
A lényeg persze nem is az, hogyan „képződnek” a politikusok. Horkay Hörcher  

a társadalmi kontroll szerepét 

emeli ki, és arra ösztönzi a szellem embereit, vegyenek részt a közélet alakításában. Ha ez hiányzik, a politikusok mindenütt – Nyugaton is – korrumpálódnak és elkanászosodnak. És ebben nem tudunk vele vitatkozni.
 
Fotók: Szabó Tünde
 
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/4139
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.