Feka bárányok, haza!

Európa zajong, újra zajong. Szeretne megszabadulni a muzulmán, ukrán, román, roma koloncoktól. Konkrétan tisztogatna is, de a demokrácia leple egyelőre még átlátszó.
Hirdetés

A muzulmánok tömeges bevándorlása által kiváltott ellenségesség mellett az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb az ellenszenv a kelet-európai országokból érkező bevándorlókkal szemben is. Egyes esetekben a nyugat-európaiak reakcióit akár idegengyűlölőknek is lehetne tekinteni, és nemcsak a diszkriminatív nyilatkozatok és viselkedések útján nyilvánulnak meg, hanem konkrét akciókban, a keleti jövevények kiutasításában is.

 

 

A nyugat-európaiak dühét gyakran a keleti migránsok elítélendő viselkedése generálja (többek között a bűnözés magas aránya), de ez utóbbiak kulturális integrációjának elmaradása is. Az előző cikkemben, a Vânătoarea de romi-ban (magyarul itt olvasható) utaltam bizonyos hivatalos jelentésekre, melyek az európai rasszizmus és idegengyűlölet gondjának súlyosságát mutatják. Kitértem egyes ilyen jellegű olaszországi esetekre is, ahol a külföldiek és különösen a romák üldözésére vonatkozó felhívások voltak tapasztalhatók. De a dolgok más országokban is hasonlóan alakulnak.

Bizonyos specifikusabb, az egyszerű emberek mindennapjaiból vett példák alapján leszűrhetjük, miféle viselkedéseket és reakciókat alakítottak ki magukban a nyugatiak a keleti bevándorlókkal szemben. Spanyolországban 2008-ban számos kommentárt váltott ki egy mallorcai bolttulajdonos esete; a bejáratnál elhelyezett egy Románia nemzeti színeire festett táblát, melyre kiírta: „Figyelem! Előzetes engedély nélkül kutyáknak és románoknak tilos a belépés, különben kutyafuttában kell majd távozniuk”. A tulajdonos azt magyarázta, hogy azután döntött a plakát kihelyezése mellett, miután 3.000 euró értékben szenvedett el különféle lopáskárokat, melyeket mind romániai állampolgárok követtek el [1]. És ennek a bolttulajdonosnak az idegengyűlölete egyáltalán nem elszigetelt jelenség; ezt számos más spanyol is osztja.

Hasonló reakciók Európa északi és középső részében is léteznek. Miután Dániában 2004-ben megjelentek a Mohammedet kifigurázó karikatúrák (és viharos reakciókat váltottak ki az iszlám világban), nem kellene csodálkoznunk azon, hogy rendkívül sok karikatúra jelent meg, melyek az EU új tagországainak képviselőit figurázzák ki, vagy éppenséggel az általuk jelentett veszélyre figyelmeztetnek. A román bevándorlókat Svájcban vagy patkányokként ábrázolták a karikatúrákon, vagy Európa fekete bárányaiként, Franciaországban pedig tolvajokként és koldusokként [2].

Nagy-Britanniában az egyik kiadvány 2011 szeptemberében megjelentetett egy karikatúrát, melyen egy patkányirtó cég ügynöke, az ügyfelek lépcsője alá benézve felkiált: „Rosszabb, mint hittem! Románokkal fertőzöttek!” [3]. Egyértelműen egy higiénikus (diszkriminatív) nyelvezetről van szó, melyben analógiát állítanak fel egy etnikum és egy fertőzés között, mindazokkal a hosszú távú következményekkel egyetemben, melyek az ilyenfajta retorikai gyakorlatokból következhetnek. A fertőzésveszélyre való hivatkozás 2013 márciusában újra megjelenik a The Sun kiadványban, mely az Időzített bomba című cikkében kijelenti, hogy „a román bevándorlók behozzák Nagy-Britanniába a tuberkulózis bacilusát, Bukarest pedig „a tuberkulózis fővárosa Európában”. A hisztériát az orvosok is táplálták, akik azt állították, hogy „katasztrófá”-ra lehet számítani: „Amikor a megfertőződött személy melléd ül majd a metrón, már túl késő lesz. Évente 10-15 személyt fog megfertőzni. (…) Ez egy abszolút valós veszély” [4].

Szintén Nagy-Britannia indított 2013-ban kormányzati kampányt a bevándorlás elriasztására olyan országokból, mint Bulgária és Románia. Egyes brit tisztségviselők amiatt aggódtak, hogy a következő években néhány százezer bolgár és román munkás érkezhet Nagy-Britanniába munkát keresni, túlterhelve az ország a munkaerő-piacát [5]. Rendkívül sokatmondó a brit királyi udvar állásfoglalása. 2013 májusában maga II. Erzsébet királynő jelentette be, hogy az állam hatóságai lépéseket fognak tenni a migráció területére vonatkozó szabályozások megszorítása érdekében, melyek megkönnyítik majd a bűnözők és az illegális bevándorlók deportálását [6].

2010 júliusában, Franciaországban, az akkori elnök, Nicolas Sarkozy utasítást adott a romák kb. 300 táborának bezárására és a lakók deportálására, zömüket Bulgáriába és Romániába. A hivatalos adatok szerint 2009-ben több mint 10.000 romát deportáltak, akik pénzjutalmat is kaptak az okozott „kényelmetlenség”-ért. Csakhogy a deportált romák csaknem kétharmada, mivel EU-polgárok, néhány hónap után visszatért Franciaországba [7].

A romák Franciaországból történt deportálása nemzetközi botránnyá vált, amelyre olyan személyiségek tartották fontosnak reagálni, mint Fidel Castro vagy Soros György. A kubai vezető úgy vélekedett, hogy megengedhetetlen, amit Franciaország a romákkal tesz, a romák pedig egy „rasszi Holokauszt” áldozatai [8]. Soros György milliárdos azt írta egy cikkében, hogy az európai romák most a diszkrimináció olyan formáját szenvedik el, amilyenre a második világháború óta nem volt példa. Soros ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az EU-n belüli romák több európai országban a lakosság legfiatalabb és demográfiailag legszaporább szegmensét képviselik. Magyarországon, például, a romák 2020-ra a munkára alkalmas népesség egyharmadát jelenthetik majd, vagyis egy új nemzedékről van szó melyet már nem lehet és nem is kellene félreállítani [9].

Mindesetre a kérdés továbbra is érvényben marad és Franciaország 2012 augusztusában arra figyelmeztette Romániát és Bulgáriát, hogy elutasíthatják felvételüket a Schengen-övezetbe, ha továbbra is gondokat fognak okozni a két államból származó roma etnikumú polgárokkal kapcsolatosan [10]. Így aztán Franciaország 2013-ban csaknem 20.000 romát távolított el táboraikból, kétszer többet, mint 2012-ben [11]. De nem szűnnek a romák jelenléte által okozott gondok és konfliktusok. Példa az az eset, melynek során idén júniusában egy Romániából származó 16 éves roma fiatal kómába esett, miután 12 személy lopással gyanúsította meg és meg akarta lincselni a franciaországi Pierrefitte-sur-Seine településen [12]. Az, hogy a tizenéves elleni támadást csoportosan követték el, sokat elmond arról, milyen pszichológiai állapot van a közösség, a társadalom szintjén.

„Európában az idegengyűlölet már nem egyéni reakciók halmaza, kollektív reakcióvá vált.”

Norvégiában jelentős politikai vezetők követelték az összes „román koldus” kiutasítását, de különösen a Romániából származó román közösségét, melyet civilizálatlan viselkedéssel, bűncselekmények elkövetésével és a mocsok terjesztésével vádolnak. A román diplomácia azzal reagált, hogy elítélte egy olyan nyelvezet alkalmazását, mely egy egész nemzetet „bélyegez” meg, de a szóváltás semmilyen módon nem változtatja meg a közvélekedést, és nem csökkenti a helyiek és a bevándorlók közötti feszültséget [13]. Ezzel párhuzamosan a kormányoldalhoz tartozó egyik norvég párt 2012-ben azt kérte, Románia és Bulgária miatt lépjenek ki Schengenből, a kérés oka pedig az, hogy amennyiben Bulgária és Románia Schengen-tagokká válnak, a norvégiai rendőrségnek nehézséget fog okozni a két balkáni államból származó szervezett bűnözés visszaszorítása [14].

Németországban a megkérdezettek 44 százaléka szerint a romák hajlamosak a bűnözésre, és ezt a véleményt elsősorban a társadalom szintjén általános meggyőződések alakítják ki, tehát egy fokozódó társadalmi jelenséget tükröz [15]. A romák németországi életmódja gyakran válik hírek és cikkek témájává az európai sajtóban, mely még jobban megbélyegzi ezt a kisebbséget [16]. A bevándorlókkal szembeni fóbiát és az EU-n belüli bűnözés fokozott veszélyét Svájcban is a média tartja fenn. Ennek megfelelően 2012 áprilisában a svájci Die Weltwoche újság címoldalán egy sötét bőrű, az olvasókat pisztollyal megcélzó gyermek fényképe jelent meg, a következő cím kíséretében: „Jönnek a romák: Rablások Svájcban”. Bár a közzétett fényképen szereplő gyermek valójában még csak nem is roma volt, hanem a koszovói szeparatista régió lakosa, az újságírók felhívása erős reakciót váltott ki mind a svájciak, mind a diszkriminatív üzenetek ellen küzdő szervezetek körében [17].

 

 

Ahogy azt már több bejegyzésemben is leírtam, Európában összességében tapasztalható az etnikai-rasszi és felekezeti türelmetlenség általános szintjének emelkedése, a következő években pedig egyre gyakoribbak lesznek a diszkriminatív és idegengyűlölő viselkedések, melyeknek kiszámíthatatlan következményeik lesznek az EU-n belüli társadalmi stabilitásra nézve.

Bibliográfiai források:

1.“Interzis câinilor şi românilor” // 11 Mai 2008, de Laura Cernahoschi

2. Cum sunt batjocoriţi românii în caricaturile europenilor // Autor: Magda Crişan. Adevărul, 16 septembrie 2011

3. „Sunteţi infestaţi cu români” sau cum se glumeşte în Marea Britanie // Autor: Arina Ciocîldău. Adevărul, 18 septembrie 2011

4. Superbacilul ucigaş pe care îl aduc românii în Europa. Un reportaj cutremurător realizat de tabloidul „The Sun” // Istvan Deak. Jurnalul.ro. 27 Mar 2013

5. Campanie a guvernului britanic: români şi bulgari, nu o să vă placă în Marea Britanie! // de Paul Ciocoiu. Evenimentul Zilei. Monday, 28 January 2013

6. Regina Marii Britanii va anunţa o înăsprire a reglementărilor în domeniul imigraţiei // Noi.md. sîmbătă, 11 mai 2013

7. Цыгане – изгои Европы // Русская служба RFI, Франция. Екатерина Малыхина. 22/08/2010

8. Fidel Castro consideră că romii expulzaţi din Franţa sunt victime ale unui „Holocaust rasial” // 11 sep 2010

9. The Plight of the Roma // by George Soros. 2010-08-23

10. Romania risca sa nu intre in Spatiul Schengen din cauza tiganilor // FrontPress. 19.08.2012

11. Franţa a expulzat în 2013 de două ori mai mai mulţi romi decât anul predecent // de Luminiţa Bogdan. Gândul. 14.01.2014

12. Franţa: un rom de 16 ani din România, în comă după ce 12 persoane au vrut să-l linşeze // de Elena Dumitru. Adevarul. 17 iunie 2014

13. Norvegia: Ambasadorul României la Oslo protestează faţă de stigmatizarea românilor // Cotidianul. Joi, 28 iunie 2012

14. Un partid norvegian vrea ieşirea ţării din Schengen din cauza României şi Bulgariei // Miercuri, 18 Iulie 2012

15. Resentimente anti-romi în Germania // de Andrea Grunau. Deutsche Welle. 10 Apr 2012

16. Imigranţii din România, făcuţi praf în presa străină: „Fură tot şi ameninţă localnicii” // Realitatea.ro. 9 Martie 2013

17. “Vin TIGANII. Jafuri in Elvetia” // FrontPress. 10.04.2012

Hirdetés