Európai szinten az ukrajnaiak után a romániaiak fizetnek a leggyakrabban hálapénzt az orvosoknak – derül ki egy, a jelenséget vizsgáló tanulmányból.

E szerint a szovjet mintára, Kelet-Európa-szerte elterjedt szokás a romániaiaknak okozza a legtöbb gondot, mert a csúszópénzeknek legtöbbször olyan magas a közvélekedés szerint elvárt összege, hogy a lakosság a jelentős kiadástól való félelmében inkább nem fordul orvoshoz, és romlik az egészségi állapota.

A tanulmány szerint a romániai felnőtt lakosság 11 százalékának meggyőződése, hogy köteles hálapénzt fizetni az orvosoknak. Európában a románok és az ukránok azok, akik leggyakrabban kölcsönből vagy javaik értékesítéseiből kénytelenek fedezni az egészségügyi ellátásukra szánt „figyelmességet”.  Tavaly a romániaiak átlagban 34 lej hálapénzt fizettek a háziorvosuknak, 360 lejt a kórházi orvosoknak és 1130 lejt a sebészeknek, ha operációra volt szükségük.

A romániak egynegyede esetében a felajánlott hálapénz éves átlaga a háztartásuk bevételének az egytizedével egyenlő.

A tanulmány szerzőinek cukorbeteg és daganatos páciensek úgy nyilatkoztak: nem kértek ugyan tőlük hivatalosan pénzt, de úgy érezték, le kell fizetnüik a kórházi személyzetet annak érdekében, hogy job minőségű szolgáltatásokban részesüljenek.

A többség ráadásul úgy vélekedik, hogy ugyanazt az orvost nem az állami kórházban, hanem a magánklinikán érdemes fölkeresni, mivel utóbbi ehlyszínen hatékonyabban dolgozik.

Szülés vagy műtét esetén a paraszolvencia gyakorlatilag elengedhetetlen „kellék”, ugyanakkor csupán az esetek 37 százalékában van szó pénzről: gyakori a kávé, illetve az értékesebb szeszes italok és a cigaretta is.

A helyzet paradoxona, hogy a többség korrupciónak tekinti, ha az orvos pénzt kér a szolgáltatásaiért, ugyanakkor ugyanez a többség úgy véli: ha borítékot csúsztat a fehér köpeny zsebébe, minőségibb ellátásban részesül.

Az ilyen „informális” összegek az egészségügyre fordított pénzek 6,3 százalékát teszik ki országos szinten.

A tanulmány, de az Európai Bizottság is melegen ajánlja Romániának, hogy próbálja visszaszorítani a jelenséget. Az egészségügyi tárca keresi is a megoldásokat – például azt, hogy a betegek hivatalos, átlátható formában honorálhassák orvosukat, ha elégedettek az ellátással. Ugyanakkor vannak tervek az orvosok illetményének növelésére is, például a fiatal doktorok adóterheinek csökkentése vagy  hűségpénz fizetése révén.