Szerző: Bálint Eszter
2014. július 14. hétfő, 09:11
Az az oldal kerekedett felül az RMDSZ-ben, amely a kormányzást célnak és nem eszköznek tekinti, s ezáltal ismét bebizonyosodott, hogy sokan vannak az RMDSZ-ben, akiknek saját pillanatnyi jólétük fontosabb az általuk képviselt közösség jogainál.

„Tovább legitimálnak egy kormányt, amely – mint ismeretes – a MOGYE magyar főtanszéke létrehozásának megtorpedózásával került hatalomra, magyarellenessége pedig azóta sem mérséklődött.

És itt nemcsak a Gheorghe Funart is lassacskán überelő Bogdan Diaconura gondolunk, hiszen a legalsó szintektől a legfelsőkig – ha enyhébb is, de – hasonló mentalitás jellemző. Amikor már semmi egyéb nincs a talonban, soha nem ódzkodtak előhúzni a magyar kártyát, és borítékolható, hogy ezentúl sem fognak.

Ehhez a díszes társasághoz szegődött négy hónapja az RMDSZ. És miközben Erdélyben és a Partiumban még olyan alapvető jogokkal sem élhetünk, mint az anyanyelvhasználat a közhivatalokban, sziszifuszi harcot folytatunk a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért – hogy a történelmi elnevezések használatáról ne is beszéljünk –, az autonómia pedig szitokszó számba megy a román közösség előtt, külföldről csak annyi látszik, hogy az önmagát a romániai magyarság legitim képviselőjének nevező alakulat kormányon van.

Pontáék elődei, amikor az RMDSZ-szel közösen kormányoztak, legalább adtak a látszatra, s csak a háttérből bojkottálták például a kisebbségi törvény elfogadását. Most viszont a hivatalos politika része a magyarellenesség, s ha egyébben nem is, de ebben még Victor Ponta és Traian Băsescu is egyetért. Ilyen körülmények között kimondható, az RMDSZ-nek egyáltalán nem sikerült visszafognia partnereit, hiába ígérték, hogy kormányról többet lehet tenni, mint ellenzékből."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3926
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.
A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.
Sőt, megújulnak az istenházák Kolozsváron.
A tulajdonos azt ígéri, Erdély legszebb terasza fog működni a majdani szálloda udvarán.
Az önkormányzat nagy erőbedobással, a szállásadók csillagászati árakkal készülnek a Nagy Napra.