Szerző: Ágoston Hugó
2014. július 14. hétfő, 09:07
Az azonban tény, hogy a Victor Ponta és Kelemen Hunor által megtalált kompromisszum a fő ellentmondást feloldja. Utóbbinak már nem kell tudathasadásos állapotban éreznie magát, előbbi – miután lecsendesítette külügyminiszterét is – békekötéssel lezárta az ügyet.

Kelemen Hunornak van éppen elég dolga a közeljövőben ahhoz, hogy a miniszterelnök-helyettesség és a miniszterség nyűgét is tovább cipelje. Másrészt pedig, mondjuk, miért is kellett volna hogy abbahagyja a miniszterséget a nemrég (ismét) a legjobb román tárcavezetőnek megválasztott Korodi Attila környezetvédelmi és klímaváltozási miniszter, az ENSZ környezetvédelmi közgyűlésének alelnöke? – el tudjuk képzelni, hogy ez mit jelent akár a romániai magyarság számára is? (Vajon ez nem lehet ok a büszkeségre? Tudunk például magyarországi tárcavezetőről ilyen kiemelkedő presztízsű tisztségben?)

Nem tudom, milyen érvekkel győzködte egymást a két pártelnök, bár sejtettem, de egy ideje mindenképpen láthatóak egy új, kevésbé formális, kevésbé konfliktuskereső politikai gondolkodásmód jelei. (Azok számára, akik látni akarnak.) Átalakulóban van az európai politikai kultúra, nagykoalíciók születnek a felismert közös veszélyek elhárítására. Miközben a világban egyre több a – nemzeti-nemzetiségi – konfliktus, minden kompromisszumos siker alkalmat adhat a derűlátásra. Persze nem a kerényik-féle idiotoid candide-i valóságszépítő optimizmusról van szó, hanem a ráció felülkerekedéséről a végig nem gondolt gondolat és a rosszhiszeműség fölött.

Lapunk is megírta, hogy az RMDSZ-t (is) „megosztja a kormányon maradás kérdése”. E megosztottsá ellenére biztos voltam benne, hogy a Szövetségi Állandó Tanács végül helyesen, a maradás mellett dönt. Ezt arra alapoztam, ami kissé hangzatosan úgy fogalmazható meg: a döntés tétjének és a várható, elérhető végeredménynek az aránytalansága. Meg arra, hogy a szóbanforgó helyzet (hibás külügyminisztériumi döntés, tudathasadás, a „tömegek” hozzáállása stb.) szinte vegytisztán, esettanulmányba kívánkozóan követelte meg a modern konfliktuskezelés és döntéselmélet alkalmazását."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3925
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.
A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.
Sőt, megújulnak az istenházák Kolozsváron.
A tulajdonos azt ígéri, Erdély legszebb terasza fog működni a majdani szálloda udvarán.
Az önkormányzat nagy erőbedobással, a szállásadók csillagászati árakkal készülnek a Nagy Napra.