Szerző: Ambrus Attila
2014. július 11. péntek, 07:32
Most az a paradox helyzet állt elő, hogy kormányon maradni nincs értelme, ám a kormányból kilépni sincs értelme.

A probléma veleje az, hogy 2004 óta – az egy árva oktatási törvény azóta se betartott előírásain kívül – a kisebbségi jogok biztosítása terén nem történt egy kis előrelépés sem.

Jobb- vagy baloldali kormányok valahánya asztalfiók mélyén hagyta és hagyja porosodni a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. A nyelvi jogok terén pedig bizonyos szempontból rosszabbul állunk, mint a kommunista diktatúrában. Például a bírósági anyanyelvhasználat korlátozott. (Gyorsan jegyezzem meg: nem sírom vissza, még csak meg sem könnyezem a ‘89 előtti időket, azok szellemét is félve idézem meg, mert érzem, hogy gyakran kísért mindennapjainkban ma is.)

Míg a kettős hivatalos nyelvhasználat továbbra sem törvényesített a legalább ötödében magyarok lakta településeken, a politikusok kettős nyelvhasználata nem csupán megengedett, hanem szinte kötelező. Pillanatig sem voltak illúzióim, hogy a Ponta-kormány gyorsan feloldja azokat a konfliktusokat, amelyek európai mintákat átvéve villámgyorsan feloldhatóak, de azt azért nem gondoltam, hogy jottányit sem enged a kormány a törvényekből eredő diszkrimináció szorításából. Vagy – ha valakinek így tetszik –, hogy semmit sem sikerül fél év alatt kicsikarni. (Hajaj, azok a magyar sajtó által javasolt leszögezett határidők!)

Most az a paradox helyzet állt elő, hogy kormányon maradni nincs értelme, ám a kormányból kilépni sincs értelme. Azaz az eredmény (helyesebben az eredménytelenség) mindkét esetben kiszámítható. Az RMDSZ-re a szociáldemokratáknak egyre kisebb szükségük van. A Dan Diaconescu féle populistákkal és a Tăriceanu konzervatív liberálisaival elkormányozhatnak az elnökválasztásokig, azután meg meglátják. Addig azonban nem fognak egyetlen gesztust sem tenni a magyarok felé. Annál több jelzést küldenek majd a nacionalista román választópolgárok i."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3886
Marius Nicoară gondolt egy nagyot és előállt korszakalkotó javaslatával.
Bíró és Márton több mint 3, illetve 4 ezer kilométert repültek, míg Bolomey egyelőre félúton van.
Negyven éves az erdélyi táncházmozgalom, zenészek és táncosok százai lépnek fel három napon át.
Mondandójának lényege az volt, hogy Románia továbbra is támogatja a terrorizmus elleni fellépést.
A Madrid által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazás miatt zaklatják a katalán elöljárókat. A katalán kormány azonban nem hátrál meg.
Letört faág ütött agyon egy járókelőt.
Mégpedig az ENSZ, az EBESZ, az ET és egyéb szervezetek dokumentumai szerint. Más kérdés, hogy mennyire tojik rá Románia.
A petíciót, amellyel a nép ügyvédjéhez fordultak, Borboly Csaba nyújtotta be.
Daniel Dragomir egykori SRI-ezredes állításai sokkolták a parlamenti szakbizottságot.
A néppárt – az Európai Szabad Szövetség tagjaként – támogatja a függetlenségi népszavazást.
A román külügyminiszter pedig ukrán kollégájának fejezte ki aggodalmát a kisebbségi oktatás miatt.
Románia első és egyetlen paralimpiai aranyérmese a Sportolimpia megnyitóján beszélt arról, hogyan teljesítette be gyermekkori álmát, és került balesete ellenére a dobogó élére.
A romániai közoktatás újabb mélyrepülése. Ez sajnos minket, magyarokat és érint. Mit érint. Szájon ver.
Ezt New Yorkban román kollégájával is közölte.