Szerző: Elek György
2014. július 9. szerda, 08:12
Az RMDSZ, amióta kormányszerepet vállal vagy ellenzékből támogat kormányokat, folyton részese a csődöknek, bukásoknak.

 

„Az anyanyelvi oktatás terén még a nagy lehetőségeket ígérő tanügyi törvény elfogadásával sem értünk el sokat, ma már határozottan kijelenthetjük, hogy ha eddig nem bukott meg teljesen az oktatási rendszer, akkor azt megbuktatja a kilencvenhét pontos törvénymódosítás. Az egészségügyi ellátás javulásában sem reménykedhetünk. Naponta hallunk műhibákról, orvosi mulasztásokról, a beteg még akkor sem részesül megfelelő ellátásban, ha azt nagyon megfizeti. Hasonló a helyzet szociális téren is. Egyre több a munkanélküli, azok, akik dolgoznak, többnyire minimálbéren élnek, miközben hatalmas összegeket költenek a romák felzárkóztatására, úgy hogy annak semmi látható eredménye nincs — esetleg annyi, hogy ez az az etnikum, amelyik láthatóan szaporodik —, a szociális támogatásra valóban rászorulók pedig a létminimum alatt élnek. Lassan odajutunk, nyugdíjat sem tud majd biztosítani az állam azoknak, akik harminc–negyven éven át gyarapították a nyugdíjbiztosító kasszáját. Ami pedig a kisebbségi kultúra fejlesztését illeti — ez az, amire sohasem jut pénz. Ha mégis, akkor olyan személyek, civil szervezetek kapják azt meg, akik messze állnak a kultúraápolástól. 1990-ben kinevettük Silviu Brucant, amikor azt mondta, hogy Romániának huszonöt évre van szüksége ahhoz, hogy demokratikus jogállammá alakuljon át. A huszonöt év eltelt, most már látjuk, hogy nem mondott sokat. Eltűntek a gátlások, semmivé váltak a demokrácia alapeszméi, a politikusok a nyilvánosságot megkerülve alattomosan manipulálnak, sunyi módon időzítenek, kész tények elé állítják az embereket. Az RMDSZ, amióta kormányszerepet vállal vagy ellenzékből támogat kormányokat, folyton részese a csődöknek, bukásoknak. A folyamatos belépünk, kilépünk, kiraknak, újra belépünk-játék már rég nem érdekli a lakosságot, csak azok szurkolnak, akik érdekeltek bizonyos tisztségek betöltésében."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3841
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.