Dan Diaconescunak és Călin Popescu Tăriceanunak köszönhetően a helyzet a szociáldemokraták javára változott ahhoz a pillanathoz képest, amikor az RMDSZ-t bevették a kormányba. Ami pedig az őszi elnökválasztást illeti, az RMDSZ-szel való társulás kétélű fegyver lehetne a PSD számára.

Február végén, vagyis a liberálisok kormányból való távozása után ahhoz, hogy Victor Pontat harmadszor is kormányfői tisztséghez juttassák, az USD-nek (PSD, PC és UNPR) szüksége volt még 14 szavazatra. Most, miután megerősödött a PPDD 18 szenátorával és képviselőjével és további 19, Călin Popescu Tăriceanu mögött felsorakozott volt liberálissal, az USD sokkal kényelmesebben érzi magát. Ezen kívül meglehet, hogy Tăriceanun (és a nemrég bejelentett Liberális Reform Párton) keresztül a PNL más volt tagjai is hamarosan közreműködnek majd a Ponta-kormány támogatásában, így hát a szociáldemokraták az RMDSZ emberei nélkül is elég kényelmes támogatással dicsekedhetnek. Sőt, az USD+PPDD+PLR-nek a képviselőházban a szükséges minimumnál éppenséggel húsz és valamennyi szavazattal többje van, még a nemzeti kisebbségek képviselői nélkül is.

Következésképpen azt lehetne mondani, hogy Victor Ponta, legalábbis parlamenti szinten, már nem függ az RMDSZ-esek szavazókártyáitól.

Az elnökválasztás ismeretlen elemei

Mégis fel lehetne hozni érvként, hogy az RMDSZ öt-hat százaléka létfontosságú lehetne a PSD számára az elnökválasztáson. Igaz, a verseny ősszel szorosnak ígérkezik, Victor Ponta pedig (a PSD egyelőre még nem hivatalos elnökjelöltje) abban a helyzetben találhatja magát, hogy minden szavazatra szüksége lesz. Az RMDSZ képviselői eddig nem voltak túlságosan egyértelműek abban a kérdésben, hogy támogatják-e majd a PSD jelöltjét. „Attól függ, hogy kivel kerül a második fordulóba és a programtól és a dolgok addigi alakulásától is”, ezeket az árnyalatokat mondta az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, amikor arról kérdezték, támogatná-e a Szövetség a kormányfőt.

Aztán feltételezve, hogy a Hunor (sic!) által körvonalazott összes feltétel teljesül, az RMDSZ pedig megmondaná a választóinak, hogy kire kell szavazni, nem biztos, hogy a magyar etnikumúak be is fogják tartani, még akkor is, ha közismerten „fegyelmezett szavazók”.

Végül az RMDSZ-szel való társulásnak még van egy veszélye Ponta és kollégái számára: a Szövetség egyes követelései, melyeket a kormányzati jelenlét alatt (újra) megfogalmazott, nagyon kényes helyzetbe hozhatnák a PSD-t. Például, amikor végre benyújtják a régóta bejelentett tervezetet az autonómiáról, a PSD hálátlan helyzetben lesz. Nyíltan és minden hangon, beleértve a kormányfőét is, elutasítja majd, még azzal a kockázattal is, hogy megharagítja a kormányzati partnereket? Vagy mérsékeltebb hangvételt választ, bár ezzel szavazatokat veszíthet?

A vita legújabb okai

Az RMDSZ által támogatott, a román kormány által visszautasított polgári kezdeményezés a nemzeti kisebbségek védelméről, valamint a nagyváradi és marosvásárhelyi konzuli irodák kérdése a legújabb vitatémák a kormánykoalíción belül.

Az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack nevű kezdeményezést, amiben világosabb szabályozásokat kérnek az Európai Uniótól hat, kisebbségre vonatkozó témában (beleértve a nyelvet, az oktatást, a kultúrát és a regionális fejlesztést). A döntést az RMDSZ megtámadta az Európai Bíróságon, a román Külügyminisztérium pedig belépési kérvényt nyújtott be, az EB álláspontját támogatva.

A Titus Corlăţean vezette minisztérium lépése feldühítette az RMDSZ-eseket. A Szövetség vezetője, Kelemen Hunor június 4-én megbeszélést folytatott Victor Ponta kormányfővel, Románia perből való kilépését kérve. Több mint egy hónap telt el azóta, a szociáldemokraták pedig nem tettek az RMDSZ kedvére. Sőt, Titus Corlăţean az utóbbi napokban elég éles hangon beszélt a Szövetség képviselőiről. „A Románia által a MAE-n (Külügyminisztérium) keresztül kifejezett álláspont államunk következetes hozzáállását képviseli, ez államügy és nem személyes jellegű kérdés vagy hiúság. Ebből a szemszögből nézve, külügyminiszterként úgy értékelem, a román állam álláspontjának kifejezése nem rendelhető alá sem tárgyalásnak, sem politikai kompromisszumnak”, üzente meg Corlăţean szombaton, egy sajtókonferencián. A MAE főnöke ugyanekkor azzal vádolta meg Magyarországot, mely szintén belépett a perbe, hogy „az EU-n keresztül szeretné elérni azt a célját, hogy az EU-tagállamokon belüli magyar etnikai kisebbségek egyfajta nemzetek feletti gyámjává váljon”.

Az RMDSZ vezetőjének reakciója azonnal megérkezett, rámutatva arra, hogy nem fogadja el, hogy „figyelmen kívül hagyják” és „megalázzák”, és szerdán beszélni fog Ponta kormányfővel. „Síkra szálltam a PSD-vel létrehozott koalícióért. Mi, amikor ezt a koalíciót létrehoztuk, hosszabb, 2016-ig tartó időszakra gondoltunk és azt hiszem, ki kellett volna tartania 2016-ig, de abba a helyzetbe sem hozhatnak, hogy figyelmen kívül hagyjanak, megalázzanak és utólag értesüljek arról, hogy Románia ilyen módon kapcsolódott be a perbe, aminek én is része vagyok”, mondta Hunor (sic!). Az RMDSZ vezetője rámutatott még, hogy a MAE megközelítése „elavult” és Ponta kormányfőtől vár választ, nem Titus Corlăţeantól.

De „figyelmen kívül hagyás”-ról és az RMDSZ-szel való konzultálás elmaradásáról beszélt a Szövetség volt elnöke, Markó Béla is. „A MAE nagy hibát, vagy ha úgy tetszik, baklövést követett el, de ezzel a baklövéssel a kormánykoalíciót veszélyezteti”, mondta Bela (sic!) a Realitatea TV-ben.

Szintén ezekben a napokban az RMDSZ kifejezte nemtetszését amiatt, hogy a MAE nem engedélyezte két magyar konzulátus megnyitását Nagyváradon és Marosvásárhelyen. Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter „nevetséges”-nek minősítette a Titus Corlăţean által vezetett minisztérium múlt csütörtöki döntését és kijelentette, hogy e témában nem konzultáltak a Szövetséggel.

A PSD és RMDSZ közötti első nézetkülönbségek azután jelentkeztek, hogy a szociáldemokraták felvetették a PPDD bevonását a kormányba. Dan Diaconescu embereinek a Szövetség határozott ellenállása nyomán másodrangú tisztségekkel kell megelégedniük a kormányban.

Néhány napon belül kész az autonómiaterv

Állítólag csaknem kész a Székelyföld autonómiájára vonatkozó, régóta bejelentett törvénytervezet és július 11-én közvitára bocsátják, mondták a HotNews-nak RMDSZ-es források. A Szövetség főtitkára, Kovács Péter nem cáfolta az információt, sőt további részleteket is elmondott: „A törvénytervezet két változatán dolgozunk. Az egyik beleilleszkedik a jelenlegi alkotmányba, a másik egy új vagy módosított alkotmányt feltételez”.

Kelemen Hunor már tavaly novemberben azt mondta, hogy az RMDSZ benyújt a parlamentnek egy tervezetet Székelyföld autonómiájáról, de a bejelentés pillanatát gondosan megválasztották, ha arra gondolunk, hogy Magyarország kormányfője, Orbán Viktor megerősítette július 26-i részvételét a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen.