Az utóbbi évek egyik legnagyobb botrányába keveredett Traian Băsescu államfő, akit ezúttal alvilági körökkel üzletelő öccsén keresztül próbál támadni a kormányoldal, Victor Ponta miniszterelnök egyenesen az elnök lemondását követeli.

Az ügy főszereplője Mircea Băsescu, aki egy nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint 250 ezer eurót fogadott el egy emberölési kísérlet miatt elítélt craiovai maffiavezér, a Bercea Mondialként ismert Sandu Anghel fiától, Florin Angheltől annak fejében, hogy járjon közbe az ítélet enyhítéséért.

Băsescut maga Florin Anghel jelentette fel befolyással üzérkedés miatt, miután az előzőleg zsarolás miatt tett ellene feljelentést.

Jelen állás szerint semmilyen bizonyíték sincs arra, hogy az államfő érintett lenne az ügyben, azonban a miniszterelnök arra hivatkozva, hogy ezáltal lenne biztosítható az igazságszolgáltatás befolyásmentes működése, Băsescu lemondását követeli. Eközben Bercea Mondial egy elejtett megjegyzésével a legfelsőbb bíróság elnökét és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetőjét is belekeverte az ügybe, mondván: Vasile Blagával, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnökével együtt közel kétmillió eurót kaptak, hogy közben járjanak az ügy megoldásában.

Mindezek alapján – bár Mircea Băsescu érintettsége az ártatlanság vélelme mellett is egyértelműnek látszik – úgy tűnik, mintha a kormányoldal szervezett támadást próbálna Traian Băsescu ellen indítani az államfő, illetve a hozzá kötődő korrupcióellenes harc végleges lejáratása érdekében.

A hangfelvételt a kormány hivatalos szócsövének számító Antena 3 hírcsatorna tette közzé, majd Ponta másnap reggel első nyilatkozatában az államfő lemondását követelte. Ezt követte Sandu Anghel nyilatkozata, miszerint a kormányoldal által az államfőhöz közel álló DNA-vezető is érintett a korrupciós ügyben.

Ez összehangolt akciónak tűnik annak érdekében, hogy az elnököt testvérén keresztül lehetetlenítsék el, a korrupcióellenes hatóság nemzetközileg is elismert és méltatott vezetőjével együtt.

Ponta érvelése, amellyel az elnök távozását követeli, minden logikát nélkülöz, hiszen ő maga is elismerte, hogy Traian Băsescu érintettségéről nincs szó, ennek ellenére vélekedik úgy, hogy az államfő távozásával az igazságszolgáltatás befolyásmentesen végezhetné a tevékenységét. (Megjegyzendő, hogy az államfő közölte: testvérének felelnie kell tetteiért, ő nem fog lépéseket tenni a védelme érdekében).

Ponta érve főleg amiatt sántít, mert az igazságszolgáltatását mindeddig nem az államfő, hanem jórészt a parlament kormánypárti frakciói akadályozták, amikor nem hagyták jóvá a DNA-vizsgálatokat, bűnvádi eljárásokat több képviselő és szenátor ellen.

Ráadásul Ponta részéről már csak azért is hamisan cseng a lemondás követelése, mert ő sem mondott le azt követően, hogy két éve két szakértői testület is rábizonyította: doktori disszertációja plágium.

A Băsescu ellen testvére ügyén keresztül indított támadás egyik célja az lehet, hogy az államfő további politikai karrierjét megpróbálják lehetetlenné tenni. Az elnök második, egyben utolsó mandátuma decemberben jár le, és jelenleg egyértelműnek tűnik, hogy az újonnan létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) keretei között próbál a román belpolitikai élet befolyásos szereplője maradni. Az ellene indított támadással a jobboldal eddigi legbefolyásosabb figuráját „lőnék ki.”

Ugyanakkor a jobboldali összefogás jelenleg a PDL és a Nemzeti Liberális párt (PNL) között körvonalazódik, és mindkét párt ellenszenvvel tekint Băsescura és a PMP-re, vagyis előfordulhat, hogy a távozó elnökre pazarolt „puskapor” fölösleges, lévén, hogy a továbbiakban nem tud majd vezető szerepet játszani a politikában.

Hacsak Ponta nem úgy gondolkodik, hogy amennyiben Băsescu lemondásával hamarabb, még a jobboldali összefogás konkretizálódása és a közös államfőjelölt megnevezése előtt megtartanák az elnökválasztást, akkor a PSD jelöltjének – vagyis várhatóan neki – nagyobb esélye lenne győzni, mint novemberben.

Sokkal veszélyesebb a korrupcióellenes hatóságok lejáratására tett kísérlet. Az Anghel által a DNA-vezetővel és a legfelsőbb bíróság elnökével szemben megfogalmazott vádak rendkívül súlyosak, és ha bebizonyosodnak, az valóban alapjaiban rengetheti meg a korrupcióellenes küzdelem intézményét.

Ha azonban hamisak – és jelenleg ez tűnik valószínűbbnek – akkor úgy tűnik, olyan akció vette kezdetét, amelynek célja az eddig viszonylag hatékonyan működő, de bizonyos politikai köröket zavaró korrupcióellenes küzdelem hitelének aláaknázása.