Szerző: Sebestyén Mihály
2014. május 29. csütörtök, 07:20
Régről ismeretes, hogy a legtöbb román pártnak nincs semmiféle összefüggő, jól kidolgozott doktrínája, szélsodorta ideák szarkafészekhez hasonlító összevisszasága jellemzi eszmerendszer-nélküliségüket.

„Zavarosban halászók, esetleges, alaktalan alakzatok, személyi ambíciók folyománya, konjunktúrakalandorok sereglete.
De vannak. És már nélkülünk is politizálnak, pillanatokra el tudnak felejtkezni arról, hogy mi is vagyunk a páston, egymás között csivitelnek, csatáznak. Úgy hiszik, ez a jövő. Amikor mi már leírhatók, felejthetők leszünk, amikor tiszta párthar-cok/szövetkezések/cselszövések fognak folyni az egyféle ajkúak között Vásárhelyen is. Lehet, hogy akkor majd visszasírnak…? (Ne reménykedj, hűt le pesszimistább énem.)
Harmadsorban megint csak bebizonyosodott, hogy a helyi Brétfalvi-különítmény részrehajlított sereg. Nem titok, kizárólag a szabadon értelmezett demokrata polgármestertől hallgat, az őurasága oldalán áll, őérte hajlandó tétlenül nézni azt a konfliktust, amelyben az ellenpárt tagjai a megtámadottak és fegyvertelenebbek. Szó se róla: pártatlanok. Nem ismernek egyetlen pártot sem, csupán a sebészből városherceggé avanzsált főgórét.
Ezek után ne csodálkozzunk azon, ha ilyen-olyan ürüggyel a rend helyi fogdmegjei a polgármester ellenzékét zaklatni fogják, megbírságolják, kifogások sorozatával hiúsítanak mindent, ami ődoktorságának, az önigazgatás bajnokának nem smakkol. Nálunk a demokrácia intézménye – úgy látszik – egyre inkább csak szólam lesz, az egyszemélyi diktatúrához megvan már a diadalra segítő, az eltipró félfegyveres támasz."

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3041
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.