EP-választás
béel
2014. május 28. szerda, 09:29
Magyarországon az EP választások megerősítették a Fidesz dominanciáját. A baloldalon viszont megingatták az MSZP elsőségét, és újabb reményt keltettek Gyurcsány híveiben.


Miközben a Fidesz-KDNP jobb eredményt ért el a vasárnapi európai parlamenti választáson, mint az április 6-i országgyűlési megmérettetésen, a baloldali ellenzék térfelén valóságos földrengést eredményezett az EP-voksolás eredménye.

Ismeretes, hogy a kormánypártok áprilisban a listás szavazatok 45 százalékát kapták meg. Ezúttal a választópolgárok több, mint 51 százaléka voksolt rájuk. Igaz ugyanakkor, hogy a részvételi arány lényegesen alacsonyabb volt, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az EP-választások időpontja túlságosan közel volt az országgyűlési választásokhoz, a polgárok pedig ezt már nem tartották annyira lényegesnek, az életüket akkora mértékben közvetlenül befolyásoló eseménynek, mint az országgyűlési voksolást. A Fidesz-KDNP eredménye ennek fényében azt jelzi, hogy a kormánypártok hatékonyan tudták mozgósítani az elkötelezett szavazókat.

Miután az országgyűlési választással szemben a baloldali pártok ezúttal külön indultak, a második helyet a Jobbik szerezte meg, amely ugyan arányaiban rosszabbul szerepelt, mint a parlamenti megmérettetésen – az akkori 20 százalékhoz képest csak 15-öt kapott -, de ez is elég volt a dobogó második fokához. A párt eredményeit minden bizonnyal a Kovács Béla EP-képviselővel szembeni kémvádak rontották le, azonban a presztízsveszteség mégsem volt akkora, hogy veszélybe sodorta volna az elkötelezett szavazótáborral rdenelkező pártnak a szétforgácsolt baloldali pártokkal szembeni előnyét. Így most a rosszabb eredmény ellenére is jelentős politikai tőkét jelent számára régi céljának beteljesülése, az, hogy sikerült megelőznie az eddigi második legnagyobb ellenzéki pártot, az MSZP-t.

A baloldalon teljesen átrendeződni látszanak az erőviszonyok, nem csupán az MSZP első számú ellenzéki párti szerepe kérdőjeleződött meg, hanem még az is, hogy a baloldalon belül egyáltalán a szocialistákat illeti-e meg a vezető szerep.

Áprilisban még összeadódtak az eredmények, így nem lehetett egyértelműen leszögezni, hogy az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM közül melyik támogatottsága hány százalékos, a 25,5 százalékos eredmény közös volt. Most láthatóvá vált, hogy az MSZP rendkívüli mértékben meggyengült, 10,9 százalékos eredményével kispárttá zsugorodott, miközben a Gyurcsány Ferenc vezette DK meglepetésre 9,7 százalékot ért el, így nem csupán a negyedik legnépszerűbb párt, de – Gyurcsány habitusát ismerve – előbb-utóbb a baloldal vezető pártjának szerepére is bejelentkezik.

Ezek után természetes, hogy az MSZP vezetősége felajánlotta lemondását, a kérdés csupán az, hogy ebben a helyzetben ki lehet a pártban az a politikus, aki Mesterházy Attila távozása esetén hiteles, és a népszerűségvesztés megállítására esélyes arcként jelenhet meg a baloldali szimpatizánsok előtt.

Az MSZP népszerűségvesztése nagymértékben a hitelvesztés miatt következett be, amely egyrészt a Simon-ügy folyománya, másrészt pedig azé, hogy Mesterházy négy év alatt sem volt képes valós, érdemi alternatívát kínálni a kormány politikájával szemben.

Gyurcsány megerősödése már ennek az eredménye, a baloldalon a jelek szerint sokan vannak azok, akik markánsabb, határozottabb és aktívabb fellépést várnak, erre pedig az exminiszterelnököt tartják a legalkalmasabbnak, mivel ő egyszer, 2006-ban már győzelemre vezette a pártot. Azt, hogy ezt követően az őszödi beszéd következett, majd a kilátástalan gazdasági helyzet, már elfeledtette a baloldal azóta bekövetkezett vesszőfutása, így a Gyurcsány regnálásával kapcsolatos emlékek megszépültek a szimpatizánsok szemében.

Ennek tudható be vélhetően az is, hogy a Bajnai Gordon vezette Együtt – PM-et is megelőzte – a halk szavú, szürke, technokrata Bajnai inkább a balliberális értelmiség számára lehet alternatíva, a „klasszikus” MSZP-szavazónak inkább Gyurcsány habitusa felel meg, abban látja a feltámadás lehetőségét.

Az LMP újabb, hajszál híján elért parlamenti helye – az 5,01 százaléknál jóformán alig lehet „neccesebb” eredményt elérni – ugyanakkor azt mutatja: továbbra is van legalább öt százaléknyi olyan szavazópolgár, aki nem a hagyományos, 25 éve létező jobb-bal paradigmában, illetve az általuk hangoztatott jelszavakban látja a jövőt, hanem úgy véli, tényleg lehet másképp politizálni, és ha nem is fogadja el a Fidesz-KDNP politikáját, a hagyományosan balliberálisnak nevezett politizálásra is nemet mond. Kérdéses ugyanakkor, mekkora befolyása lehet egy ilyen kis pártnak.

Az igazán jelentős kérdés pedig az, hogy hogyan alakul a magyar politikai paletta bal oldala. Az MSZP óriási pofonba szaladt bele, és ha az őszi önkormányzati választásokon sem bír talpra állni, nagyon könnyen megtörténhet, hogy a baloldali, balliberális ellenzék vezérereje a DK lesz.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3024
A Kolozs Megyei Tanács elnöke aláírta a felszámolás megtervezésének és végrehajtásának rendeletét.
Felújították a brassói Zsinór utcát, ezután perselypénzből tartanák rendben.
A románok az Egyesülés Centenáriumában egymásnak esnek egy értelmetlen csatában, amelynek semmi értelme, mert csak vesztesei vannak.
A báthorysokra is kiterjesztenék a pár hete indult kísérleti projektet.
Kevesebb lesz az autó, több a fa, jobban érvényesülnek a műemlék épületek és a teljes Farkas utca élhetőbbé, bensőségesebbé válik – ígérik a polgármesteri hivatal által kiírt tervpályázat nyertesei. A győztes terv részleteit Macalik Arnold, a Mossfern építészeti iroda képviselője tárta fel a Főtérnek.
A politikai talpnyalók sajnos nem jobbak, ha történetesen erdélyiek. Sabin Gherman írása.
Erről Csíksomlyón közös állásfoglalást is megfogalmaztak.
Mindenkinek elgurult a gyógyszere a családról szóló népszavazás kapcsán?
Bukarest szerint megvannak az újabb székely terroristák: az udvarhelyi művészetis diákok.
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.
Tíz év sztrádaépítéseit vizsgálta régiókra lebontva az EU statisztikai hivatala. Elképesztő, de Románia is szerepel a toplistán.
Újabb vádemelések történtek az utóbbi idők legnagyobb egyetemi korrupciós botrányában.
Az Orbán-ellenes eurohadjárat után úgy tűnik, Európában ma csak az demokrata, aki liberális. Traian Ungureanu írása.