EP-választás
béel
2014. május 28. szerda, 09:29
Magyarországon az EP választások megerősítették a Fidesz dominanciáját. A baloldalon viszont megingatták az MSZP elsőségét, és újabb reményt keltettek Gyurcsány híveiben.


Miközben a Fidesz-KDNP jobb eredményt ért el a vasárnapi európai parlamenti választáson, mint az április 6-i országgyűlési megmérettetésen, a baloldali ellenzék térfelén valóságos földrengést eredményezett az EP-voksolás eredménye.

Ismeretes, hogy a kormánypártok áprilisban a listás szavazatok 45 százalékát kapták meg. Ezúttal a választópolgárok több, mint 51 százaléka voksolt rájuk. Igaz ugyanakkor, hogy a részvételi arány lényegesen alacsonyabb volt, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az EP-választások időpontja túlságosan közel volt az országgyűlési választásokhoz, a polgárok pedig ezt már nem tartották annyira lényegesnek, az életüket akkora mértékben közvetlenül befolyásoló eseménynek, mint az országgyűlési voksolást. A Fidesz-KDNP eredménye ennek fényében azt jelzi, hogy a kormánypártok hatékonyan tudták mozgósítani az elkötelezett szavazókat.

Miután az országgyűlési választással szemben a baloldali pártok ezúttal külön indultak, a második helyet a Jobbik szerezte meg, amely ugyan arányaiban rosszabbul szerepelt, mint a parlamenti megmérettetésen – az akkori 20 százalékhoz képest csak 15-öt kapott -, de ez is elég volt a dobogó második fokához. A párt eredményeit minden bizonnyal a Kovács Béla EP-képviselővel szembeni kémvádak rontották le, azonban a presztízsveszteség mégsem volt akkora, hogy veszélybe sodorta volna az elkötelezett szavazótáborral rdenelkező pártnak a szétforgácsolt baloldali pártokkal szembeni előnyét. Így most a rosszabb eredmény ellenére is jelentős politikai tőkét jelent számára régi céljának beteljesülése, az, hogy sikerült megelőznie az eddigi második legnagyobb ellenzéki pártot, az MSZP-t.

A baloldalon teljesen átrendeződni látszanak az erőviszonyok, nem csupán az MSZP első számú ellenzéki párti szerepe kérdőjeleződött meg, hanem még az is, hogy a baloldalon belül egyáltalán a szocialistákat illeti-e meg a vezető szerep.

Áprilisban még összeadódtak az eredmények, így nem lehetett egyértelműen leszögezni, hogy az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM közül melyik támogatottsága hány százalékos, a 25,5 százalékos eredmény közös volt. Most láthatóvá vált, hogy az MSZP rendkívüli mértékben meggyengült, 10,9 százalékos eredményével kispárttá zsugorodott, miközben a Gyurcsány Ferenc vezette DK meglepetésre 9,7 százalékot ért el, így nem csupán a negyedik legnépszerűbb párt, de – Gyurcsány habitusát ismerve – előbb-utóbb a baloldal vezető pártjának szerepére is bejelentkezik.

Ezek után természetes, hogy az MSZP vezetősége felajánlotta lemondását, a kérdés csupán az, hogy ebben a helyzetben ki lehet a pártban az a politikus, aki Mesterházy Attila távozása esetén hiteles, és a népszerűségvesztés megállítására esélyes arcként jelenhet meg a baloldali szimpatizánsok előtt.

Az MSZP népszerűségvesztése nagymértékben a hitelvesztés miatt következett be, amely egyrészt a Simon-ügy folyománya, másrészt pedig azé, hogy Mesterházy négy év alatt sem volt képes valós, érdemi alternatívát kínálni a kormány politikájával szemben.

Gyurcsány megerősödése már ennek az eredménye, a baloldalon a jelek szerint sokan vannak azok, akik markánsabb, határozottabb és aktívabb fellépést várnak, erre pedig az exminiszterelnököt tartják a legalkalmasabbnak, mivel ő egyszer, 2006-ban már győzelemre vezette a pártot. Azt, hogy ezt követően az őszödi beszéd következett, majd a kilátástalan gazdasági helyzet, már elfeledtette a baloldal azóta bekövetkezett vesszőfutása, így a Gyurcsány regnálásával kapcsolatos emlékek megszépültek a szimpatizánsok szemében.

Ennek tudható be vélhetően az is, hogy a Bajnai Gordon vezette Együtt – PM-et is megelőzte – a halk szavú, szürke, technokrata Bajnai inkább a balliberális értelmiség számára lehet alternatíva, a „klasszikus” MSZP-szavazónak inkább Gyurcsány habitusa felel meg, abban látja a feltámadás lehetőségét.

Az LMP újabb, hajszál híján elért parlamenti helye – az 5,01 százaléknál jóformán alig lehet „neccesebb” eredményt elérni – ugyanakkor azt mutatja: továbbra is van legalább öt százaléknyi olyan szavazópolgár, aki nem a hagyományos, 25 éve létező jobb-bal paradigmában, illetve az általuk hangoztatott jelszavakban látja a jövőt, hanem úgy véli, tényleg lehet másképp politizálni, és ha nem is fogadja el a Fidesz-KDNP politikáját, a hagyományosan balliberálisnak nevezett politizálásra is nemet mond. Kérdéses ugyanakkor, mekkora befolyása lehet egy ilyen kis pártnak.

Az igazán jelentős kérdés pedig az, hogy hogyan alakul a magyar politikai paletta bal oldala. Az MSZP óriási pofonba szaladt bele, és ha az őszi önkormányzati választásokon sem bír talpra állni, nagyon könnyen megtörténhet, hogy a baloldali, balliberális ellenzék vezérereje a DK lesz.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3024
Befutott, nagy nevek és roppant ígéretes fiatalok rendeznek majd Kolozsváron, miközben a társulat rengeteget utazik bel- és külföldön.
Tamási Zsolt mellett a volt megyei főtanfelügyelőt, Ștefan Someșant is hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják.
Marius Nicoară gondolt egy nagyot és előállt korszakalkotó javaslatával.
Bíró és Márton több mint 3, illetve 4 ezer kilométert repültek, míg Bolomey egyelőre félúton van.
Negyven éves az erdélyi táncházmozgalom, zenészek és táncosok százai lépnek fel három napon át.
Mondandójának lényege az volt, hogy Románia továbbra is támogatja a terrorizmus elleni fellépést.
A Madrid által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazás miatt zaklatják a katalán elöljárókat. A katalán kormány azonban nem hátrál meg.
Letört faág ütött agyon egy járókelőt.
Mégpedig az ENSZ, az EBESZ, az ET és egyéb szervezetek dokumentumai szerint. Más kérdés, hogy mennyire tojik rá Románia.
A petíciót, amellyel a nép ügyvédjéhez fordultak, Borboly Csaba nyújtotta be.
Daniel Dragomir egykori SRI-ezredes állításai sokkolták a parlamenti szakbizottságot.
A néppárt – az Európai Szabad Szövetség tagjaként – támogatja a függetlenségi népszavazást.
A román külügyminiszter pedig ukrán kollégájának fejezte ki aggodalmát a kisebbségi oktatás miatt.
Románia első és egyetlen paralimpiai aranyérmese a Sportolimpia megnyitóján beszélt arról, hogyan teljesítette be gyermekkori álmát, és került balesete ellenére a dobogó élére.