Cáfolta Traian Băsescu államfő kedden, hogy megsértette volna az alkotmányt, amikor a védnökségével alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) oldalán beavatkozott az európai parlamenti (EP-) és időközi parlamenti választási kampányba. Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök hétfőn bejelentette: a bukaresti kormány az alkotmánybíróságnál panaszolja be a jobboldali államfőt, akinek szerinte nem lett volna joga a PMP választási pólójában és a párt tisztségviselői körében mutatkozni.
A kormányfő szerint az elnöknek joga van ugyan szavazni, de nem vehet részt a kampányban. Ugyanígy a bírák, ügyészek, tanárok, és katonák sem beszélhetnek nyilvánosan politikai nézeteikről, mert azonnal elveszítenék állásukat – magyarázta Ponta.
„Az elnök nem a felhőkből jön” – védekezett a Gandul.info portálnak adott interjúban Băsescu. Rámutatott, az alkotmány csak azt tiltja, hogy az államfő párttag legyen, de az alkotmánybíróság 2007-ben már megállapította: a párttámogatással tisztségbe jutott elnök mandátuma idején is politikai közösséget vállalhat azzal a párttal, amely programja megvalósításában őt támogatja.
„Szükség van arra, hogy valaki szembeszegüljön Victor Pontával, másképp elárasztja az országot a hazug propagandájával. Az a célom, hogy legalább a nyilvánosság terén ellensúlyt képezzek egy olyan miniszterelnökkel szemben, akiben erős a kísértés arra, hogy diktátorrá váljék” – mondta Basescu.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak kedden úgy nyilatkozott: nem lehet senkit sem megfosztani a véleménynyilvánítási jogtól, még az államfőt sem. Rámutatott: Băsescu pártelnök volt, amikor államfővé választották és az alkotmány előírásának megfelelően lemondott párttagságáról. Egyébként pedig 2007-ben az alkotmánybíróság már kifejtette: az államfőt is megilleti a  politikai véleménynyilvánítási szabadság – tette hozzá Zegrean.
Az alaptörvény szerint Románia elnöke képviseli a román államot és szavatolja az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi épségét. Az elnök őrködik az alkotmány betartása és a közintézmények megfelelő működése felett, és ennek érdekében közvetítő szerepe van a hatalmi ágak, valamint az állam és a társadalom között.