Húsvét előtt

A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készül, s idén újra együtt ünnepelhetne a nyugati kereszténység és az ortodox vallást követők tábora. Ünnepelhetne, mondjuk így, feltételes módban, hiszen az ünnephez elsősorban béke, békesség kellene, de az ma hiányzik Európából.
Hirdetés

„Nagy erők feszülnek egymással az ukrán térségben, s mindenki joggal tart egy kirobbanható katonai konfliktus veszélyétől, mert ugyancsak puskaporos a levegő a Kijev által uralt (de már csak így-úgy irányított) zónában. Hogy mi lesz az ukrán-orosz konfliktus kimenetele, azt pillanatnyilag csak találgathatjuk, mert lehet belőle elhúzódó polgárháborús csetepaté, lehet ukrán-orosz összecsapás, de lehet akár ennél rosszabb is. Térségi háború (vagy még rosszabb) például.

Ma még mindenki tanácstalan, értetlenkedik hát, bár csak a keresztényi tanításokat kellene megérteni: közeledj békességgel a felebarátodhoz, ne irányítsa tetteidet önzés és hatalomvágy, s ne tégy olyat az embertársaiddal, amit magadnak nem kívánnál. Ezek az eszmények jórészt hiányoznak a mai világból, Ukrajnában is, másutt is, s a maga jogos vagy jogtalan érdekeit tartja szem előtt majdnem mindenki. A maga vélt igazát követi, és süket a mások fájdalomkiáltásait meghallani. A húsvét a reménység ünnepe lenne leginkább, amit együtt ünnepelhetne az ember és a föltámadó természet. A természet beteljesíti a maga hivatását, az ember nem mindig és nem maradéktalanul.”

Hirdetés