A PSD és az RMDSZ vezetői megállapodtak, hogy a 3. Ponta-kormány beiktatása előtt aláírt parlamenti megállapodás részét képező zászlótörvényt a parlament elfogadja, amennyiben az RMDSZ benyújt egy ilyen tartalmú törvénytervezetet. Kelemen Hunor és Liviu Dragnea kormányfő-helyettesek a Gândul számára megerősítették az információt. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő azt állítja, a székely zászló kérdésében elefántot csinálnak a bolhából, de ez a törvény a közigazgatási-területi egységek épületeire kitűzött zászlókra vonatkozik. Ennek ellenére törvényi hiányosságról beszél és a zászlók ügyének kormánymegbízottak és bíróságok általi téves értelmezéséről. Állítása szerint a törvény idén vagy a jövő év elején lép hatályba.

A kormánykoalíció a múlt heti ülésén döntött arról, hogy a Parlamentben elfogadják a „zászló-törvényt”, ami lehetővé teszi majd a helyi hatóságoknak a megyei és regionális zászlók kitűzését a közintézményekre, az RMDSZ pedig egy ilyen értelmű tervezetet fog benyújtani. Kelemen Hunor és Liviu Dragnea a Gândulnak megerősítették a kormányzati partnerek közötti megállapodás tényét. Kelemen kijelentette, hogy a törvénytervezetet ezen a héten nyújtják be a Parlamentben. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása előtt, a Hargita és Kovászna megyei kormánymegbízottak több polgármesteri hivatalt bepereltek, mert egyes rendezvényeken székely zászlókat tűztek ki és egyes pereket a prefektusi hivatalok már meg is nyertek.

„Tárgyaltunk a zászlótörvényről, egy ilyen törvénytervezet benyújtása következik”, jelentette ki a Gândulnak Liviu Dragnea kormányfő-helyettes.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor megerősítette az információt, hozzátéve, hogy dolgoznak a törvénytervezeten, amit ezen a héten nyújtanak be a Parlamentben.

Kormánykoalíciós források a Gândulnak elmondták, hogy a tervezeten „kis módosításokat” fognak végrehajtani ahhoz a változathoz képest, amit ez év elejétől bocsátott közvitára a Regionális Fejlesztési Minisztérium.

A PSD, az RMDSZ, a PC és az UNPR vezetői a 3. Ponta-kormány megalakulásakor aláírtak egy parlamenti együttműködési megállapodást, melynek 9. pontja így szól: „a felek támogatni fogják egy széles körű közvitán alapuló parlamenti kezdeményezés elfogadását, ami a helyi hatóságok azon lehetőségének törvényi keretét fogja szabályozni, hogy az EU és Románia zászlója mellett a saját intézményeikre kitűzhessék az általuk képviselt közigazgatási-területi egységek zászlóit”.

A dokumentumon Victor Ponta, Kelemen Hunor, Daniel Constantin és Gabriel Oprea aláírása szerepel.

Márton Árpád (RMDSZ): A székely zászlóval az a gond, hogy bolhából elefántot csinálnak

Az RMDSZ képviselője, Márton Árpád a Gândulnak kijelentette, hogy ez a törvénytervezet a közigazgatási-területi egységek (KTE) elfogadását és használatát fogja szabályozni.

„A székely zászlóval az a gond, hogy bolhából elefántot csinálnak, ezzel a törvénnyel pedig részben a helyükre teszik a dolgokat. A települések címerére van szabályozás, akkor miért ne lenne a települések zászlóira is? Egyszer csak elfogadják a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is és abban el kell majd fogadni a nemzeti kisebbségek saját jelképeinek használatát is. Van egy kormányhatározat, ami szabályozza a zászlók használatát, a székely zászlóét is, csakhogy mivel nem rendelkezik egy törvény súlyával, egyes bíróságok nem látják, hogy ilyenfajta normák is vannak és ezért el kell majd fogadnunk bizonyos törvényeket. Vannak végrehajtási utasítások, melyeket az emberek félnek alkalmazni, ha nem törvényről van szó”, mondta az RMDSZ-es képviselő, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a „zászlótörvény” nem kimondottan a székely zászlóról, vagy a nemzeti kisebbségek más jelképeiről szól.

Állítása szerint, a kormánymegbízottak és bizonyos bíróságok nem veszik figyelembe a meglévő jogrendet és megtámadták bizonyos zászlók hargitai és kovásznai közigazgatási-területi egységek általi kitűzését. Kovászna megye kormánymegbízottja tavaly megtámadta és bíróságon pert nyert a székely zászlónak a megye több polgármesteri hivatala általi kitűzése ellen.

„Egyes prefektusi hivatalok még egyes KTE-k zászlóját is megtámadták, ahogy az a Kovászna Megyei Tanács esetében történt. A Brassói Törvényszék által a Kovászna MT ellen meghozott ítéletét olyan épületben fogadták el, ami előtt ki van tűzve Brassó megye zászlója, amivel a Törvényszéknek semmi baja nem volt. Azt hiszem, ez a törvény tisztázni fog egy kérdést, vagy egy törvényi hiányosságot, mert egy újabb elmélet szerint 1989 óta ami nem tilos, az szabad. A régi kommunista elmélet szerint ami nem engedélyezett, az tilos. Még mindig vannak olyan bíróságok és egyes prefektusi hivatalokban olyan emberek, akik azt hiszik, hogy ha a törvény nem írja elő szigorúan, hogy ennem kell, akkor nem lenne szabad ennem”, hangsúlyozta ki Márton Árpád.

Ezen kívül az RMDSZ-es képviselő beszélt arról az alkotmányi rendelkezésről, mely megengedi a magyaroknak identitásuk megvallását.

„A Hargita Megyei Tanács egy tanácsi határozattal elfogadott egy olyan zászlót, ami szinte azonos a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozottal. Másrészről van egy kormányhatározat, mely egyértelműen szabályozza, hogy bizonyos események esetében ezeket a jelképeket akár a helyi vagy a központi közhatóságok épületeire is ki lehet tűzni. Azt nehéz mérlegelni, hogy milyen alkalomból tűzték ki egyik vagy másik zászlót, nyilvánvalóan mi úgy hisszük, hogy kell legyen egy törvényi megoldás, hogy egyik oldalon se lehessen visszaélni a helyzettel és mindenki számára egyértelmű legyen, mi a teendő”, tette hozzá az RMDSZ-es.

Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) egyik döntése szerint a nemzeti kisebbségek jelképeinek használata csak akkor alkotmánysértő, ha nem Románia zászlójának használatával egyidejűleg történik.

„A CCR-nek ez az indokolása azt jelenti, hogy ha egy szabályozás arra kötelez, hogy Románia zászlójával együtt használjam őket, akkor ezek a zászlók belefoglalhatók az alkotmányba és ez nem ellentétes az alkotmányi rendelkezésekkel. Ha Románia zászlója is ki van tűzve, akkor megfelel az alkotmány 6. cikkelyének”, jelentette ki Márton Árpád.

Fontosnak tartotta arra emlékeztetni egyes „kormánymegbízott urakat és más személyeket, akik marginális dolgokkal foglalkoznak”, hogy ennek a törvénynek az elfogadása után a dolgok egyértelművé válnak, ami a KTE-k zászlóinak használatát illeti.

Elmondása szerint, a nacionalisták az idei választási kampányban felhasználhatják ezt a törvénytervezetet.

„Most divat a nacionalizmus, minden párt a Nagy-Románia Párt (PRM) választóit akarja magához vonzani, mindenki megpróbál majd elszedni néhány szavazatot Vadim úrtól, Magyarországon is divatba jött a Jobbik. Ez a téma szerepelni fog a választási kampányban, bár ez nem szolgálja az ország érdekét. Sokaknak lesz ez a kedvenc témája, akik nem tudnak mit mondani a gazdaságról, azok a magyar veszélyről beszélhetnek”, mondta Márton Árpád.

Liviu Dragnea kormányfő-helyettes tervezete

A Regionális Fejlesztési Minisztérium február elején tett közzé és bocsátott közvitára egy törvénytervezetet a közigazgatási-területi egységek zászlóinak elfogadását, kitűzését és használatát szabályozó módszertan meghatározásáról.

E tervezet szerint az új törvény értelmében a közigazgatási-területi egységek saját zászlóval rendelkezhetnek.

„A közigazgatási-területi egységek zászlóinak formája és mérete a Románia zászlójáról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelő. A közigazgatási-területi egységek csak abban az esetben terjeszthetik – a döntéshozó hatóságok határozata formájában – elfogadásra a zászlótervet, ha törvénynek megfelelően elfogadott saját címerrel rendelkeznek”, áll még a tervezetben.

A helyi hatóságok zászlótervre vonatkozó határozatát, valamint a kormánymegbízott és a megyei tanácsi elnök által elfogadott indokolást a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium elé kell terjeszteni.

A tervezetben rámutatnak arra, hogy a közigazgatási-területi egységek csak a polgármesteri hivatalok, a megyei tanácsok székházaira, valamint a joghatóságuk alá, alárendeltségükbe tartozó, koordinálásuk alatt álló közintézményekre tűzheti ki a saját zászlójukat és csakis Románia zászlójával és az Európai Unió zászlójával együtt.

Ezen kívül rögzítik, hogy a közigazgatási-területi egység zászlója méretében és számában nem haladhatja meg Románia zászlóját és az Európai Unió zászlóját és ezekkel azonos szinten kell elhelyezni.

Székely zászlóval kapcsolatos viták

Egy kovásznai bíróság 2013-ban úgy döntött, hogy a székely zászlót a megyében lehet a nemzeti zászlóval együtt használni. A román bíró a döntés indoklásában megállapította, hogy a törvény megengedi a hatóságoknak saját zászló elfogadását és annak használatát a hivatalos ceremóniákon.

A tavalyi év elején, februárban, az új Kovászna megyei kormánymegbízott beiktatásakor ez utóbbi azt kérte, hogy a székely zászlót távolítsák el a teremből. A helyi hatóságok tiltakoztak, azt mondva, hogy semmilyen törvényi rendelkezés nem írja ezt elő.

Ezután az esemény után néhány nappal Németh Zsolt államtitkár bírálta a román hatóságokat, azt mondva, hogy az erdélyi magyarok úgy érzik, szimbolikus agresszió éri őket. Székelyföld zászlóját kitűzték egy budapesti kerület polgármesteri hivatalának épületére. Az erdélyi magyarok autonómiájának heves támogatója, Németh Zsolt megemlítette, hogy a román kormánynak meg kell oldania a székely zászló kérdését.

Ponta kormányfő bekapcsolódott a vitába és szemtelenségnek minősítette a magyar hivatalosság nyilatkozatait, egyúttal lépések megtételét kérve a román külügyminisztertől, aki magyarázattételre berendelte a Külügyminisztériumba Magyarország nagykövetét.

Végül a helyzetet a román és a magyar külügyminiszter közötti megbeszélés nyomán feszültségmentesítették.

Székely zászló a PNL kongresszusán

Szintén 2013-ban Kelemen Hunor átadott egy székely zászlót Crin Antonescu PNL-elnöknek.

„Nem jöttem üres kézzel, vendégükként hoztam egy szó szerint és átvitt értelemben is szimbolikus ajándékot. Ha körülnézek, akkor az ajándékom színvilága nagyon hasonlít a PNL színeihez. Ez egy szimbolikus ajándék és egy szimbolikus gesztus, miáltal erőteljes üzenetet szeretnénk küldeni mindenkinek. Készek vagyunk leállítani a székely zászlóval kapcsolatos pszeudo-konfliktust, a gesztusunkkal azt kívánjuk jelezni, hogy mind normális emberek vagyunk és nem hisszük, hogy társadalmunk, hazánk bármit nyerhetne a széthúzáson”, mondta Kelemen Hunor.

„Nagyon örülök neki, és ez így marad mindaddig, amíg a zászló az ön karjában vagy az én karomban van és nem a román állam hivatalos intézményein”, válaszolta a PNL elnöke.

Udrea és a PMP bejelentik, hogy a CCR-nél megtámadják a törvényt

A Népi Mozgalom Párt (PMP) Elena Udrean keresztül bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságon (CCR) fognak megtámadni bármilyen törvényt, ami lehetővé teszi majd a székely zászló kitűzését a romániai közintézményekre.

„A székely zászlók kitűzése a romániai közintézményekre, amit a kormányprogramban elfogadtak, az etnikai kritériumokon alapuló autonómiát előkészítő lépés. A kormányfő mélységes bizonyítékát adja a felelősség és az egységes román állam érdekei és e nemzet történelme iránti tisztelet hiányának. Ezáltal megerősítést nyer az, amit a Népi Mozgalom Párt már akkor mondott, amikor bejelentették a PSD és az RMDSZ közötti szövetséget: Victor Ponta térden állva tárgyalt a magyar etnikumúak képviselőivel. Az Alkotmánybíróságon fogunk megtámadni bármilyen jogszabályt, ami lehetővé teszi a székely vagy magyar zászlók kitűzését a romániai közintézményekre”, jegyezte meg Elena Udrea.