A Gabriel Resources által a verespataki bányatervbe befektetett pénz egy része egy kábítószerfüggő szerb tulajdonában, de egy román alvilági figura által irányított fantomcég számláin haladt át, majd a Vörös Sárkány komplexumban (a bukaresti kínai üzletközpont) tevékenykedő egyik kínai kft-jén keresztül „reklámkabátok” formájában jutott el a szigethegységiek portájára, állítja a riseproject.ro.

A RISE Project leleplezései

„Az egész pontosan a bányával kapcsolatos népszavazás előtt kezdődött.

Ez volt a 300.000 dollár kacskaringós útja, ami a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) bankszámláinak zárolásához vezetett egy nagyszabású pénzmosási büntetőügyben, amiben mindenféle politikusok és alvilági figurák érintettek.

A bűnvádi vizsgálat nemrég eljutott a torontói tőzsdéig is, ahol az RMGC-ben több mint 80 százalékkal rendelkező Gabriel Resources céget jegyzik. A kanadai cég vezetősége a befektetőknek szánt jelentésben csak annyit említ, hogy a kérdéses pénzből ruhákat vásárolt, nem árulva el, hogy mit kezdett velük.

Az ügyészek részletesen leírják az ügylet mögött álló titkot: az egész műveletre a bányaterv elfogadásáról kiírt helyi népszavazás előtt néhány nappal került sor, amit 2012 decemberében tartottak Verespatak térségében, a ruhák pedig az RMGC által a helybéliek között szétosztott „reklámkabátok” voltak.

A kabátokra az RM kezdőbetűk voltak nyomtatva – ami látszólag Verespatakot (Roşia Montană) jelentett. Valójában ezek Rich Moda kabátok voltak – ezt a márkanevet egy olyan kínai jegyeztette be Romániában, akinek a RISE Project által megszerzett dokumentumok szerint több standja is van a fővárosi Vörös Sárkány kereskedelmi komplexumban.

A népszavazás elbukott, de az RMGC ellen bűnvádi vizsgálat indult és zárolták a számláit, miután a nyomozók felfedezték, hogy 300.000 dollárt fizettek ki a Prahova megyében adócsalás és pénzmosás miatt vizsgált Kadok Interprest Kft-nek.

A cég papíron egy otthon, a timok-völgyi Zaecarban fellelhetetlen szerb állampolgár tulajdona, akiről a rokonai azt állítják, hogy kábítószerfüggő és soha nem voltak romániai vállalkozásai.

Az ügy

A ploieşti-i ügyészek a pénzmosási ügyben több mint 140 céget vizsgálnak, köztük az RMGC-t is, valamint a Kormány Főtitkársága (SGG) egyik tanácsadóját, egy helyi kiskirályt, egy parlamenti képviselőt, több alvilági figurát és közpénzekből élő vállalkozókat. A nyomozók elemezték a Kadok nevű „fantom” és néhány további szerb tulajdonosú és ügyvezetős kft tevékenységét – mely cégek nem a bevallott székhelyen működtek, miközben képviselőik elérhetetlenek voltak.

A pénz körforgásához mintha a gengszteres filmekből vettek ihletet. Építőcégek és tanácsadó vállalatok fizettek jelentős összegeket a „fantomoknak”, de a tranzakcióknak nem volt valós gazdasági alapjuk, miközben több tízmillió lejt vittek ki készpénzben, szatyorban a bankokból.

Csak a Kadok esetében, a készpénzben felvett teljes összeg „csaknem 14 millió lej volt, sokszor ’céghitel visszafizetés’ megjegyzéssel”.

Mindezeket a cégeket, az RMGC-t is beleértve, pénzmosásban való részvétellel vádolták meg. A házkutatások és a tanúk meghallgatása ahhoz a következtetéshez vezették az ügyészeket, hogy a Kadok Interprest „fantomcéget” Răzvan Alexe, a Ploieşti-i alvilág egyik ismert figurája irányította, aki közel áll a Prahova Megyei Tanács ugyanezen ügyben vizsgált elnökéhez, Mircea Cosmahoz.

Az RMGC-vel lefolytatott tranzakciót, a vádirat szerint, a bűnvádi ügyre nézve relevánsnak ítélték meg: „Egy kereskedelmi társaság (Kadok Interprest – a szerz.) felhasználása a pénzmosási és adócsalási láncolatban releváns a Roşia Montană Gold Corporation-nal meglévő kereskedelmi kapcsolatban, ami kb. 35.000 reklámcélú orkánkabát beszerzését jelentette a Verespatak térségében 2012-ben tartott népszavazásra, ami a tanún keresztül valósult meg (…)”.

Egy kulcsfontosságú tanú vallomása

A bűnvádi nyomozás keretében a nyomozók kihallgatták azt, aki effektív módon közvetített az RMGC és a Kadok Interprest közötti tranzakcióban. Részletesen elmesélte az ügyészeknek, hogyan zajlott le az üzlet és végül hova került a pénz:

„2012-ben, november-december környékén megkeresett az RMGC egyik képviselője, aki azt mondta, a cég reklámcélból beszerezne 10.000 orkánkabátot. A saját beszállítómnál próbálkoztam (…), de ő képtelen volt két-három nap alatt biztosítani a kért mennyiséget. Tudva, hogy Ploieşti-ben valaki szállított reklámanyagokat abban az időszakban (ez a parlamenti választási kampány időszaka volt – a szerz.), telefonon felhívtam Răzvan Alexet, megkérdezve tőle, hogy képes-e biztosítani a Roşia Montană Gold Corporation cég számára 10.000 reklámkabátot. Ő egy bizonyos Ana nevű személyt ajánlott a Vörös Sárkány kereskedelmi komplexumból. Az RMGC képviselőjével a cég bukaresti székháza előtt találkoztam és együtt elmentünk egy Vörös Sárkány komplexum mögötti raktárhoz, amit Răzvan Alexe jelölt meg, ahol egy nőnemű, kínai állampolgárságúnak tűnő személy várt, akit Ananak hívtak. Ugyanakkor közölték a beszerzési árat is, ami darabonként nagyjából 5 euró volt.

Ez a személy megmutatta nekünk a raktárban lévő készletet és az RMGC képviselője magához vett két mintát. Együtt mentünk vissza a bukaresti RMGC-székházhoz, ahol e cég képviselőjétől elbúcsúztam.

Egy-két nappal később telefonon újra felhívott az RMGC képviselője, aki azt mondta, hogy megveszik a szóban forgó kabátokat, én pedig telefonon felhívtam Alexe Răzvant, hogy e-mail-en küldjön el egy szerződéstervezetet és hogy beszéljen azzal a személlyel, akié a KADOK INTERPREST Kft. volt, hogy minél gyorsabban leszállítható legyen a 10.000 kabát.

Folyamatosan tartottam a kapcsolatot mind az RMGC képviselőjével, mind Alexe Răzvannal is, aki biztosított arról, hogy komoly emberekről van szó és az áru időben ott lesz, az RMGC képviselője pedig arról biztosított, hogy végrehajtja a kifizetést. (…)”

A vád tanúja még azt állítja, hogy a kabátokat időre leszállították, az RMGC képviselője pedig utólag a mennyiség növelését kérte. Így jutottak el végül a mócok között szétosztogatott 35.000 kabáthoz.

A verespataki bányatervről szóló népszavazást 2012. december 9-én tartották meg több mint 30 szigethegységi településen, ugyanazon a napon, amikor a parlamenti választás is zajlott. A Fehér megyei választási iroda érvénytelenné nyilvánította, mert a részvétel nem érte el a törvényben előírt szintet.

Honnan származik a pénz

Az RMGC által a reklámkabátokra kifizetett összeg csaknem háromszor nagyobb volt, mint a cég bevételei abban az évben. Az RMGC által elköltött minden egyes lej után az állam cége, a Minvest csaknem 20 banit fog kifizetni – ez ugyanis a részesedése az ügylet veszteségéből és hasznából. Az a pénzügyi mechanizmus, ami révén az állami cégnek állnia kell majd a kiadások ötödét, az RMGC tevékenységének hiánya által okozott veszteségekből fakad.

Az RMGC gyakorlatilag azt a pénzt költi, amit kamatos kölcsönként kap az anyagcégtől, a kanadai tőzsdén jegyzett Gabriel Resources-től. A román leányvállalat eddig csaknem 500 millió dollár hitelt kapott a kanadai cégtől – amire minden évben kiszámolják a kamatot.

Mit mond az RMGC

A bányacég azt állítja, hogy minden információt átadott a hatóságoknak a Ploieşti-i „fantom”-céggel folytatott tranzakcióról. Íme, a cég hivatalos álláspontja:

„Az RMGC és a Kadok Interprest Kft. között kereskedelmi természetű kapcsolat volt, amire törvényes körülmények között került sor. Az RMGC által a Kadok Interprest Kft. társaságtól beszerzett termékekre vonatkozó információkat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátottuk. A termékek beszerzése reklámcélból történt, piaci áron és 2012-ben került sor a szétosztásukra a szigethegységi bányatevékenységre vonatkozó népszerűsítési és tájékoztatási akciók keretében.

A Kadok Interprest Kft. társasággal 2012 végén lefolytatott kereskedelmi műveletek valós jellegének megállapításához az RMGC teljes mértékben együttműködött az illetékes hatóságokkal és a rendelkezésükre bocsátotta mindazokat a dokumentumokat, melyek bizonyítják az ezzel a társasággal folytatott tranzakciók valós jellegét (szerződés, kiegészítő iratok, számlák, átvételi igazolások, fizetési utasítások stb.). Úgy ítéljük meg, hogy semmilyen adócsalási, vagy pénzmosási tettet sem lehet az RMGC terhére írni és szándékunkban áll minden törvény adta lehetőséget felhasználni az RMGC jogainak védelmében.

Biztosíthatjuk, hogy az RMGC csak törvényes kereskedelmi tevékenységeket folytat és bízunk benne, hogy a nyomozás elvégzése és lezárása folytán kiderül, hogy az RMGC nem sértette meg a büntetőjogot”.

A bányacég a Glar Construct-tal, egy másik prahovai céggel is üzletelt, melyet Sebastian Ghiţă PSD-s képviselő családja ellenőriz, ez építve a Verespatakról Gyulafehérvárra átköltöztetett lakosok házait”.