Népszavazást kívánnak szervezni az önrendelkezésről a Krím Oroszországhoz való csatlakozását ellenző krími tatárok – jelentette be Kijevben Musztafa Dzsemilev, a tatár közösség vezetője. Közölte, szombatra, Szimferopolba összehívták a tatár Nemzeti Kongresszust, amelyen az egyik legfontosabb téma a tatár önrendelkezés lesz. Emlékeztetett: a tatár közösség nem vett részt azon a március 16-i népszavazáson, amelyen a többségében oroszok lakta Krím lakosságának elsöprő többsége az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazott, ezért most saját referendumot kívánnak szervezni.

Dzsemilev megjegyezte: nem a terület hovatartozását kérdőjelezik meg, hanem azt vizsgálják meg, milyen együttélési formák körvonalazódnak a jövőben.

A tatár vezető emlékeztetett az új orosz vezetés ígéretére, miszerint a tatár az orosszal és az ukránnal együtt hivatalos nyelv lesz a Krímben, a tatárok pedig 20 százalékos arányban vehetnek részt az állami hatóságok vezetésében.

Dzsemilev szerint eddig mintegy ötezer tatár menekült el a Krímből. A krími orosz tatár közösség létszámát 300 ezresre becsülik.

Kigolyózták Oroszországot a G8-ból

A krími válság miatt nem rendezik meg júniusban Szocsiban a világ hét vezető ipari hatalma, az úgynevezett G7-es csoport és Oroszország – G8-ként emlegetett – csúcstalálkozóját, ehelyett a hetek Oroszország kizárásával tartanak majd csúcsszintű megbeszélést Brüsszelben. Az erről szóló döntést a hét ország – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada – állam-, illetve kormányfője hétfőn Hágában hozta meg, ahol egyébként nemzetközi nukleáris biztonsági tanácskozáson vesznek részt, de az alkalmat megragadták arra, hogy külön megbeszélést is folytassanak.
A hét csúcsvezető a mintegy egyórás G7-es különtalálkozón úgy foglalt állást, hogy a Krím orosz annektálása a nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelenti. A krími népszavazás, amelyen az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek, a G7-es tanácskozásról kiadott közlemény szerint illegális volt, a hetek nem ismerik el sem a referendum kimenetelét, sem magát az orosz annektálást.
Azon túl, hogy lemondták az idén júniusban Szocsiban tervezett találkozót, azt is leszögezték, hogy G8-as körben nem kívánnak tanácskozni Oroszországgal mindaddig, amíg Moszkva nem változtat az irányvonalán. William Hague brit külügyminiszter erre olyan megfogalmazásban utalt újságírók előtt, hogy nehéz lesz Oroszországnak visszakerülnie a G8-as körbe a közeljövőben.

Orosz-ukrán külügyminiszteri megbeszélést tartottak Hágában

Orosz-ukrán külügyminiszteri megbeszélést tartottak hétfőn Hágában – jelentette be Szergej Lavrov, az orosz diplomácia irányítója az Andrij Descsicjával folytatott megbeszélése után. Ez volt az első alkalom a február végén lezajlott kijevi hatalomváltás, valamint az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz bekebelezése óta, hogy külügyminiszteri szinten tárgyalt egymással Oroszország és Ukrajna.
Lavrov és Descsicja egyaránt a hétfő délután kezdődött, kétnapos nemzetközi nukleáris biztonsági találkozón tartózkodik a holland kormányzati székhelyen. Az orosz közmédia beszámolói szerint a találkozót az ukrán fél kérte. A megbeszélésen elhangzottakról, annak kimeneteléről az érintett felek egyelőre nem tettek közzé érdemi információkat. Szergej Lavrov az újságíróknak azt mondta, Oroszországot nem gonosz szándékok vezérelték a Krímmel kapcsolatban, hanem az, hogy megvédje az évszázadok óta ott élő oroszokat.