Autonómia-tüntetés Marosvásárhelyen
Székely szabadság
béel
2014. március 25. kedd, 08:56
Miután a hatóságok gondoskodtak a feszültségről, az incidensek nyomán elképesztő összegű bírságokat róttak ki a székely szabadság napi felvonulás szervezőire.


Példátlanul súlyos bírsággal sújtotta a csendőrség a március 10-ei, marosvásárhelyi székely szabadság napi autonómia-megmozdulás szervezőit és résztvevőit. A Maros megyei csendőrség kedden közölte: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. Daniel Manea szóvivő elmondása szerint a megbírságolt személyek valamennyien román állampolgárok, Hargita és Kovászna megyei lakosok. Izsák Balázs, a demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke megerősítette: a szervező Siculitas Egyesületre összesen 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény három különböző cikkelyének megsértésére hivatkozva.

A bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a felvonulás betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat.

További 3 ezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és további ezer lejt az úttest elfoglalásáért – tette hozzá.

A bírság mértéke alapján úgy tűnik, a hatóságok példát akarnak statuálni, és megpróbálják elriasztani a magyar közösséget attól, hogy jogaiért nyilvánosan kiállva tüntessen, illetve hogy a nyílt utcán álljon elő autonómiaköveteléseivel. A csendőrség alapos munkáját jól jelzi, hogy még egy olyan személyt is megbírságoltak, aki nem is vett részt a rendezvényen.

Mindez akkor is így van, ha az incidensek megelőzésének elmulasztása miatti bírság jogos. A szervezőknek gondoskodniuk kellett volna arról, hogy a rendezvényre ne csatlakozhassanak rá olyan szélsőséges elemek, amelyek – akár saját indíttatásból, akár a hatósági provokációkra válaszul – végül dulakodásba keveredtek a csendőrökkel. Ezáltal pedig lehetőséget biztosítottak a magyar ügyekkel a legkevésbé sem rokonszenvező román médiának és politikumnak, hogy kizárólag a dulakodásról szóló képek alapján mutassák be és kommentálják az egész eseményt, szélsőséges követelésként állítva be az autonómiaigényeket.

A többi bírság azonban nehezen tekinthető indokoltnak. A feszültséget éppen a hatóságok, a városi önkormányzat, illetve a helyi rendőrség gerjesztették, amikor légből kapott ürügyre hivatkozva betiltotta a székely vértanúk emlékművénél megtartott megemlékezés után meghirdetett autonómiamenetet. Az, hogy a tiltás rosszhiszeműen született, az is igazolja, hogy a tavalyi, első rendezvény után közvetlenül még nem fogalmaztak meg panaszokat, sőt pozitívan nyilatkoztak róla, csupán most álltak elő a hatóságok azzal, hogy akkor néhányan románellenes jelszavakat skandáltak, és ezért nem tartható meg idén a felvonulás.

A nem egyértelmű jogi helyzetben – vitás, hogy az önkormányzat betiltotta-e a menetet, vagy sem – mégis megtartott felvonulás az önkormányzat miatt gerjesztett feszült hangulatban zajlott, így – a szervezési hiányosságok elismerése és a csendőrökkel dulakodó szélsőséges elemek elítélése mellett – az incidensekért a város elöljáróit is felelősség terheli.

A rendezvény előtti rosszhiszemű, rosszindulatúnak tekinthető hatósági hozzáállás, valamint az utána kirótt óriási összegű bírságok arra engednek következtetni, hogy az illetékesek nem egy konkrét kihágást akarnak megtorolni, hanem szeretnének mindenkit elriasztani attól, hogy a jövőben hasonló autonómia-megmozdulásokat szervezzen.

Ebben a helyzetben az ügy súlyossága már túlmutat azon, hogy a bírságokat a hatóságokkal packázva, egy-, öt- és tízbanis érmékkel fizessék ki. Ez ugyanis önmagában azt jelentené, hogy a megbírságoltak elismerik vétküket.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/1671
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.