A politikai filozófus szerint a nacionalista retorikára már nem annyira fogékony a románság, mint volt a 2000-es évek elején. Szerinte a konfliktusok forrása a nyelvi alapokon nyugvó nemzeteszményben keresendő. 

 

“Ezek az ellenreakciók általában akkor jelennek meg, amikor olyan típusú követeléseket fogalmazunk meg, amelyek a többség vagy a többségi politikum olvasatában a nemzetállami szuverenitást valamiféleképpen érintik. A nemzetállami szuverenitás egy és oszthatatlan jellegét, amit az alkotmány is kimond, úgy néz ki, hogy nem nagyon lehet megbontani. Tehát, amíg ez az állapot fennmarad, valószínűleg ugyanezek az ellenreakciók lesznek.” – mondta Demeter az Erdély Fm-nek.

 

A BBTE Filozófia szakának adjunktusa úgy véli, lényegi vagy minőségi különbség a kisebbség és a többség nacionalizmusa között igazából nincsen. 

 

„Mi a kisebbségit másképp percipiáljuk, mert mi is kisebbségiek vagyunk, másképp meg azt szoktuk gondolni, hogy tulajdonképpen a kisebbség ki van téve az ilyen vagy olyan formáinak és akkor a nacionalizmus amolyan védekező nacionalizmus. De lényegét, természetét vagy működési mechanizmusait tekintve ez ugyanaz a nacionalizmus.”