Engedélyezték az önvédelmi célú fegyverhasználatot a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erők tagjainak azután, hogy egy ukrán katona életét vesztette a félszigeten – közölte kedden este az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette: a politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus.

Az orosz fegyveres erők azt követően indítottak támadást az ukrán támaszpont ellen, hogy korábban, a délután folyamán Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta a Krím Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló szerződést a délsziget politikai vezetőivel, a Kreml pedig közölte: a terület immár Oroszország része.

Az egyik őrtoronyban tartózkodó ukrán katona akkor halt meg, amikor orosz katonák rohamot indítottak Szimferopolban, az ukrán hadsereg topográfiai és navigációs központja ellen. A védelmi minisztérium adatai szerint az ostromban további két ukrán katona megsebesült. Híradások szerint az összecsapásokban életét vesztette az egyik támadó is.
A támadók a minisztérium értesülései szerint jelzés nélküli orosz katonai egyenruhát viseltek, automata fegyverekkel és mesterlövészpuskákkal voltak felfegyverkezve.  Az „Információs Ellenállás” nevű ukrán csoport egyik szervezője, Dmitro Timcsuk Facebook-oldalán azt írta, hogy az ukrán katonai objektumot az orosz „szpecnaz”, azaz különleges alakulat tagjai támadták meg, akiket a magukat „önvédelemnek” nevező, Szerhij Akszjonov szakadár krími miniszterelnök mögött álló fegyveresek fedeztek. A topográfiai központ parancsnokát, Andrij Andrjusin ezredest tárgyalás közben foglyul ejtették, és erővel próbálják rávenni arra, hogy álljon át a Krím oroszbarát vezetésének oldalára.
A Kriminform helyi hírügynökség jelentése szerint kedden Szimferopolban meghalt a szakadár krími miniszterelnököt támogató, „Önvédelemnek” nevezett milícia egyik fegyverese is, egy másik pedig megsebesült, amikor a város egyik utcáján egy ház ablakából ismeretlenek feltehetően mesterlövészpuskából tüzet nyitottak rájuk.

Közben a 2+2 ukrán tévécsatorna arról számolt be, hogy „szupermodern” légvédelmi rakétarendszerek érkeznek Oroszországból a Krímbe. A híradás szerint ukrán katonák a saját szemükkel láttak 11 darab OSA légvédelmi rakétarendszert a félsziget keleti részén fekvő Kirovszkoje település repterénél.
Az OSA osztályú rendszert a tévé szerint gépesítettlövész-hadosztályok fedezésére használják. Ezen kívül a katonapolitikai kutatási központ forrásai szerint az utóbbi napokban a Kercsi-szoroson keresztül az orosz hadsereg a Krímbe szállított két üteg korszerű Pancir Sz-1-es rakétarendszert, amellyel mindössze két éve rendelkezik az orosz hadsereg, s amely légi és szárazföldi könnyű páncélozott célpontok megsemmisítésére alkalmas.

Putyin: nem tilos az önrendelkezés

Putyin kedden kora délután a parlament előtt megtartott beszédében ismertette a hivatalos orosz álláspontot.

Leszögezte: a krími helyzet hasonló a koszovóihoz, és bírálta a nyugati országokat, amiért a kisebbik albán állam Szerbiából való kiválását „egyedi esetként” határozták meg, amely nem lehet precedens. „A nemzetközi jog nem tiltja az önrendelkezést” – jelentette ki. „Miért tehetnek meg az albánok valamit, és miért tiltják meg ugyanazt a krími oroszoknak és tatároknak?” – tette fel a kérdést.

Putyin kijelentette: az őslakosnak számító, jelenleg az orosz többségű terület lakosságának 12 százalékát kitevő krími tatárok – akik a korábbi, rossz tapasztalatok miatt ellenzik a terület Oroszországhoz csatolását – helyzetét rendezni fogják, és széles körű jogokat biztosítanak számukra. Hozzátette: a Krímben három hivatalos nyelv lesz, az orosz, az ukrán és a tatár.

Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott népszavazáson a krími lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött. Leszögezte: a krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le.

Nemzetközi bírálat

A világ másik fele ugyanakkor másképp gondolja. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte: az Európai Unió nem ismeri el a Krím félsziget orosz annektálását. Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök egyformán ítéli meg a Krím félszigettel történteket, kedden folytatott telefonbeszélgetésükön egyetértettek abban, hogy az ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása nem fér össze a nemzetközi jog előírásaival – közölte a német kormányszóvivő.

Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára is azt közölte: a Krím orosz annektálása illegitim, törvénytelen, és a NATO-szövetségesek nem fogják elismerni.