A 96 százalékot is meghaladta azon választók aránya, akik a Krím-félszigeten tartott vasárnapi népszavazáson támogatták, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz – derült ki a voksok megszámlálása után tett hivatalos nyilatkozatokból.
Az eredmények megerősítették a szavazóhelyiségek bezárása után közölt közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek előrejelezték, hogy az elsöprő többség az orosz csatlakozás mellett voksolt.
A nyugati országok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményeit. Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésén úgy fogalmazott, hogy Washington soha nem fogja törvényesnek elismerni a népszavazást. Egyúttal újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. Az új ukrán vezetés is cirkusznak minősítette a referendumot.
A nyugati nézőpont szerint a népszavazás növeli a megosztottságot Ukrajnában, így az erőszak kockázatát is. Moszkva szerint viszont az orosz ajkú lakosság biztonságát a jelenlegi ukrán vezetés nem tudja garantálni.
A hétfő reggeli közlés szerint a népszavazáson részt vevők 96,6 százaléka tette le voksát az Ukrajnától való elszakadás mellett. A maradásra a korábbi hírek szerint csupán 3,2 százalék szavazott. Valamivel több mint egy százaléknyi szavazat érvénytelen volt. A részvételi arány meghaladta a 82 százalékot.
Szimferopolban már vasárnap este többezres tömeg ünnepelte a népszavazás eredményét. Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a helyiek kinyilvánították: „haza kívánnak térni”. Bejelentette, hogy a Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását.
A népszavazás nem hivatalos végeredménye hétfőn várható.

Putyin szerint jogszerű volt a népszavazás

Vlagyimir Putyin orosz államfő vasárnap azt mondta Barack Obama amerikai elnöknek, hogy a nemzetközi jognak teljes egészében megfelelt a népszavazás. Telefonbeszélgetésükön Obama azt hangoztatta, hogy nem ismeri el a népszavazást, és újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Washington már korábban közölte, hogy nem fogadja el a krími referendumot. „Amint azt az Egyesült Államok és szövetségeseink is világossá tették, a katonai beavatkozásért és a nemzetközi jog megsértéséért Oroszország egyre nagyobb árat fog fizetni, és nemcsak az Egyesült Államok és szövetségeseink által foganatosított intézkedések, hanem saját destabilizáló cselekedeteinek következményei miatt is” – szögezte le Jay Carney fehér házi szóvivő közleményében.
Az elnöki telefonbeszélgetésen Obama lényegében megismételte ezt az amerikai álláspontot, míg Putyin – a Kreml közleménye szerint – azt hangoztatta, hogy a referendum megfelelt a nemzetközi jognak.
Az orosz elnök példaként utalt Koszovóra is, amelynek Szerbiától való függetlenségét a nyugati világ nagyobb része is támogatta.
Vlagyimir Putyin leszögezte: a krími lakosságnak is lehetővé kellett tenni, hogy szabadon kinyilváníthassa akaratát. Egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tudnak gátat szabni az orosz ajkúak elleni erőszaknak, amelyet „szélsőséges nacionalisták és radikális csoportok” gerjesztenek.
A nyugati országok szerint viszont az erőszak inkább az oroszbarát erők tevékenységének tulajdonítható.
Obama arra helyezte a hangsúlyt, hogy a katonai beavatkozással Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását. Az elnök további amerikai és európai szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen.

A világ nem ismeri el a referendumot

Európai uniós vezetők is jogellenesnek minősítették a népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Az urnák zárása után külön Franciaország és Olaszország külügyminisztere is törvényellenesnek minősítette a krími népszavazást.
Hasonlóképpen nyilatkozott Traian Băsescu román államfő is, aki vasárnap este törvénytelennek nevezte a referendumot, amelynek eredményét Románia nem ismeri el. A magyar külügyminisztérium is közleményben jelezte: illegitimnek és jogellenesnek tartja az Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét.

A japán kormány is felszólította hétfőn Oroszországot, hogy ne csatolja területéhez a Krími Autonóm Köztársaságot, amelynek lakossága vasárnap népszavazáson az Ukrajnától való elszakadásra voksolt. A referendumot Kanada is törvénytelennek minősítette.