Egyes román sajtóorgánumok szerint ismét etnikai feszültségek mérgezik a légkört a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban, abban a középiskolában, amely tavaly arról vált hírhedtté, hogy egy román nemzetiségű diáklány március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen román nemzeti színű fejpánttal próbálta provokálni magyar iskolatársait.

Az ilyen témákat rendszerint magyarellenes  hangulatkeltésre kihasználó Realitatea hírcsatorna szerint most – alig több, mint két héttel az idei március 15-i megemlékezések előtt – amiatt robbant ki konfliktus az iskolában, hogy az újonnan rendszeresített egyenruhán az iskola címere is látható, amely székely jelképeket is tartalmaz. A román diákok ezért nem hajlandóak hordani az egyenruhadarabot. A magyar és román tagozattal is rendelkező iskola vezetése ugyanakkor – legalábbis a Realitatea szerint – jelezte: ellenőrizni fogja, hogy a diákok viselik-e az egyenruhát.

Az egyenruha tulajdonképpen egy világoskék ing, illetve póló, amelynek bal oldalán látható a címer. Ez felül kék mezőben a székely szimbólumként ismert aranyszínű napot és holdat ábrázolja – a néhány éve használt székely zászlón is ez látható -, alul vörös alapon egy nyitott könyvet. A két részt középen a Sic itur ad astra (Így jutni el a csillagokig) latin nyelvű  felirat választja el.

Az ügyre egy szélsőségesen magyarellenes blogger, Dan Tănasă hívta fel a figyelmet, aki „hivatásos feljelentőként” vált hírhedtté, mivel rendszeresen feljelenti azokat a székelyföldi magyar politikai vezetőket, akik magyar vagy székely jelképeket tűznek ki. Tănasă blogján úgy hívja fel a figyelmet az ügyre, hogy azt „felháborítónak” minősíti, mondván: a román diákokat arra akarják kötelezni, hogy a székely zászló jelképeit viseljék.

Ezzel szemben – mint az a Székely Hírmondóból kiderül – az egyenruha viselése nem kötelező, csak ajánlott.

Mint ismeretes, tavaly országos botránnyá dagadt az iskolában kirobbant hajpántügy, amelyet az azt viselő diáklány nyomán Sabina-ügyként ismernek. A román politikum és sajtó gyakorlatilag nemzeti hőssé avatta az akkor kilencedikes diáklányt provokatív megnyilvánulása miatt, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig az őt a hajpánt levételére kötelező osztályfőnököt, illetve az iskola igazgatóját bírságolta meg, amiért – úgymond – nem kezelték megfelelően a helyzetet.