A Szlovák Atlanti Bizottság és a Közép-Európai Politikákért Intézet által megrendelt felmérés szerint az utóbbi években csökkent az Európai Unió támogatottsága a lakosság körében. A válaszolók többsége azt állítja, hogy hazánk külpolitikája nyugati irányultságú (46%), 19 százalék szerint pedig keleti. A lakosság csaknem fele támogatja a jelenlegi kormányzat által hirdetett politikát, egyharmada pedig helyteleníti.

Minden második polgár úgy gondolja, hogy az EU minél közelebbi kapcsolatok kialakításában érdekelt Moldova Köztársasággal, de minden harmadik az ellenkezőjét állítja. Az EU Moldova Köztársaság iránti érdeklődése a moldovaiak életszínvonalának növelésére irányul, állítja a válaszolók 14 százaléka, további csaknem 8 százalék szerint az EU határainak kibővítéséről van szó, 6 százalék szerint pedig a térségbeli befolyás növeléséről. Egy jobb együttműködés az EU-val több gazdasági hasznot hozna a moldovaiaknak, véli ez utóbbiak 38 százaléka, 36 százalék szerint pedig a kereskedelem, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén lesznek javulások.

Mivel társítjuk a Nyugatot és a Keletet

A moldovaiak jelentős része úgy gondolja, hogy az is előnyöket hozhatna számunkra, ha az Oroszország–Fehéroroszország–Kazahsztán Vámunióval működnénk együtt. Az előnyök többsége a kereskedelem (47%), illetve a munkahelyek és nyugdíjak terén (37%) jelentkezne. De ha választaniuk kellett az EU és az Oroszország–Fehéroroszország–Kazahsztán Vámunió között, 44 százalék az EU-t választotta, 40 százalék pedig a Vámuniót. Ugyanakkor abban az esetben, ha három lehetőség közül – a Nyugat, a Kelet vagy mindkettő – kellene választaniuk, a válaszolók negyede mindkettőt szeretné.

A moldovaiak többségének pozitív véleménye van az EU-ról: 46 százalék a demokráciával társítja, 41 százalék az emberi jogokkal, 32 százalék a korrupció hiányával, 31 százalék a piacgazdasággal, 30 százalék a békével és a stabilitással. A Vámuniót a válaszolók 28 százaléka a piacgazdasággal, 26 százaléka a békével és a stabilitással, 20 százalék a gazdasági virágzással, 18 százalék a korrupció hiányával, 16 százalék pedig a biztonsággal. Ugyanezen felmérés kimutatja, hogy a moldovaiak keveset tudnak az EU-ról. Honfitársaink mintegy 43 százaléka nem hallott a társulási megállapodásról, amelyet Moldova Köztársaság aláírni készül az EU-val, több mint 60 százalék pedig sem a szabadkereskedelmi megállapodásról, sem arról a Keleti Partnerségről nem hallott, amelynek 2009 óta tagja vagyunk.

Félelem a változástól

Pirkka Tapiola, az EU moldovai küldöttségének vezetője azt állítja, hogy a felmérés eredményei optimizmusra adnak okot, és magyarázata is van a moldovaiak fenntartásaira. „Mi ijeszti meg az embereket? A félelem a változástól. Akár egy országról, egy szervezetről vagy egy családról van szó, ugyanazok a pszichológiai folyamatok zajlanak, egy változás pedig mindig rémisztő. Egy olyan ponthoz közeledünk, amikor a szovjet örökséget egy azzal teljesen ellentétes váltja fel, és ezért sokan úgy gondolják, hogy a világ legnagyobb piacával kell versenyre kelni”, állítja az EU nagykövete.

A diplomatának megoldásai is vannak. „Jó úton haladunk, de még keményen kell dolgoznunk. Végre kell hajtani a reformokat, el kell kezdeni a társulási megállapodás átültetését a gyakorlatba, elő kell készíteni a terepet az üzleti világnak, az adók átláthatóbb behajtásához stb.”, teszi hozzá az EU chişinău-i képviseletének vezetője. Robert Kirnag, Szlovákia moldovai nagykövete azt állítja, idővel bekövetkeznek a változások. „Jól el kell végezniük a »házi feladataikat«, mert a reformok eredményeket is hoznak majd. Senki sem tud önöknek rövidtávú megoldásokat nyújtani. Az EU hosszú távú megoldásokat ad” — mondja Robert Kirnag.

Irányt vesztett társadalom

A moldovaiak határozatlanságát az elemzők a kormányzat és az ellenzék közötti politikai vitákkal magyarázzák. „Teljes mértékben szükséges volt fenntartani ezt a versenyt, amely alapján világossá vlik számunkra, hogy ki hirdeti az európai integrációt. Nem így történt, és ebből aztán az ellenzék és a kormányzat egymással szembeni viszonyulásmódjai és a viták is következnek”, magyarázza Igor Boţan elemző. A kommentátor szerint pszichológiai csalódásról is szó van. „Az embereket az elején lelkesítette, hogy mennyire vonzó az EU, aztán megvitatták a kérdést és azt mondták, hogy a Keleti Partnerség egyfajta távolságtartási politika, valójában ez volt az elejétől fogva. Ezért is vannak most ilyen eredményeink.”

Victor Chirilă, a Külpolitikai Egyesület ügyvezető igazgatója azt állítja, hogy az EU-nak, de a hatóságoknak is tájékoztatniuk kell a lakosságot és hatékonyabban kellene fellépniük Oroszország nyomásgyakorlásával szemben. „Ha megfelelően megmagyarázták volna ezeket a reformokat, akkor a bizalom is nagyobb lett volna irántuk. Azt szeretném, ha az EU-s partnerek megértenék, hogy a térségünkben alkalmazott »soft power« akkor lesz sikeres, ha képes megküzdeni az Orosz Föderáció kemény módszereivel, amelyek részei az Oroszország által az Európai Unióra rákényszeríteni kívánt geopolitikai játéknak”, szögezi le a szakértő.