„A bevándorlásellenes szólamok és politikák térnyerése igazából senkinek sem kedvez – legfeljebb azoknak a rendszerint populizmusra hajló pártoknak, amelyek rövid távon hasznosítható politikai tőkét kovácsolnak az ilyen hangzatos kampányból. Szakértők ugyanis rámutattak: ma már majdhogynem minden európai államnak szembesülnie kell az elöregedés okozta gondokkal, a demográfiai válsággal – így gazdasága, biztonsága, jövője múlik a külföldről, Kelet-Európából vagy éppen Ázsiából érkező polgárokon. Ráadásul a bevándorlók túlnyomó többsége dolgozni megy oda, beilleszkedik a társadalomba, munkájával pedig az adott ország gazdaságának fejlődését is szolgálja, elenyésző az a réteg, amely kizárólag koldulásból, bűnözésből él, vagy a szociális ellátórendszer kihasználása révén biztosítja megélhetését.

Képmutatás tehát az elutasító magatartás, mellyel  nyugati államok egyes politikusai a bevándorlókhoz viszonyulnak, vélhetően voksszerzési törekvések, tehetetlenségük leplezése áll a háttérben. Valójában ugyanis hasznot húznak a külföldről érkező munkavállalókból, a magasan képzett munkaerőért például évek óta valóságos verseny zajlik, nem csoda hát, hogy a közép-kelet-európai államok – köztük Románia – egyik legégetőbb gondja a fiatal értelmiségiek, orvosok, informatikusok, közgazdászok vagy éppen szakmunkások elvándorlása.”