gagauzia
Gagauzia
béel
2014. február 6. csütörtök, 11:03
Traian Băsescu román államfő addig szajkózza, hogy Romániának be kell kebeleznie Moldovát, amíg tényleg a mostaninál is nagyobb feszültséget gerjeszt a térségben. A gagauzok már az Európai Uniót sem akarják, Romániát meg pláne nem, mert féltik az autonómiájukat.

 

Traian Băsescu államfő, aki saját bevallása szerint elsődleges fontosságúnak tartja Moldova európai uniós csatlakozását, az utóbbi időben tett nyilatkozataival éppen hogy megnehezítette a Pruton túli ország EU-ba vezető útját, és növelte a feszültséget és az instabilitást a térségben.

Mint ismeretes, az elnök tavaly nyár óta azzal próbál politikai tőkét kovácsolni magának a mandátuma decemberi lejártát követő időszakra, hogy „országgyarapító” szerepben tetszeleg. Többször is Románia és Moldova esetleges egyesülését pedzegette, majd nyíltan ki is mondta: Románia számára a következő nagy nemzeti célkitűzés az kell hogy legyen, hogy egyesül Moldovával. Mindezt persze csak azt követően, ha a Pruton túli ország csatlakozott az EU-hoz, ami az elnök szerint mintegy tízéves folyamat. Jelezte ugyanakkor, hogy a szakadár Transznisztria – amelynek Iurie Leancă moldovai kormányfő autonómiát ajánlott – és az autonóm Gagauzia potenciális veszélyforrás, és arra célozgatott, hogy mindkét entitást Moszkvából irányítják.

A román államfő nyilatkozatai komoly aggodalmat keltettek a gagauzok körében. Gagauzia egy mintegy 150 ezres lakossággal rendelkező tartomány, ahol a népesség több mint 80 százalékát teszik ki a török eredetű, de pravoszláv vallású gagauzok. A terület széles körű önrendelkezéssel bír, de többek között Băsescu nyilatkozatai miatt, illetve annak nyomán, hogy Moldova aláírta az EU-val a társulási szerződést, a gagauz vezetőkben félelem támadt az autonómia elvesztését illetően. Ennek nyomán az elmúlt vasárnap – egyébként a moldovai kormány által törvénytelennek tartott – népszavazást tartottak, amelyen az elsöprő többség az EU-helyett az orosz vámunióhoz való csatlakozást szorgalmazta, és a függetlenségre szavazott arra az esetre, hogy Moldova elveszíti a szuverenitását, azaz egyesül Romániával. (jurnal.md)

A népszavazás előtt néhány nappal Mihail Formuzal, a gagauz autonóm tartomány kormányzója úgy nyilatkozott a Szabad Európa rádiónak: a referendumot azért írták ki, mert nem akarnak úgy járni, mint az erdélyi magyarok, akiket a román állam megfosztott az autonómiától.
Vagyis explicite kijelentette: komolyan tartanak attól, hogy egy esetleges egyesülést követően Bukarest nem a magyarok autonómiaköveteléseinek tenne eleget a gagauzok mintájára, hanem még a gagauzokat is megfosztanák az önrendelkezéstől.

A népszavazás eredménye és részvételi aránya – a választójoggal rendelkező polgárok több mint hetven százaléka voksolt, a szavazatok 97-98 százaléka pedig az EU- és az egyesülés ellen szólt - azt mutatja, hogy a lakosság körében is komoly aggodalommal tekintenek egy esetleges moldovai-román unióra. Bár nem kizárható, hogy a háttérből Moszkva is gerjeszti a gagauzok körében a nagyromán eszmével szembeni ellenszenvet, de az is kijelenthető, hogy a romániai kisebbségek helyzete, különösen pedig az, hogy a több mint egymilliós magyar közösségtől Bukarest megtagadja az önrendelkezést, érthető módon nem teszi túl vonzóvá az egyesülést, amit veszélyesnek tekintenek saját, már meglevő autonómiájukra nézve.

Az EU-csatlakozás elutasítása is jórészt ebből a félelemből fakadhat, nem pedig az európai értékek elutasításából. Băsescu nyilatkozataiból ugyanis azt szűrték le, hogy Moldova EU-csatlakozása a moldáv-román egyesülés előszobája lenne, amiből ők nem kérnek. Főleg azért, mert – ahogy ugyancsak a magyar példa mutatja – az egyes tagállamokban létező autonómiák ellenére intézményes szinten az EU sem hajlandó felkarolni az önrendelkezés támogatását.

Ilyen körülmények között kijelenthető, hogy nem elsősorban a gagauzok jelentenek potenciális fenyegetést a térség békéjére, hanem Traian Băsescu kijelentései, amelyekben a két ország egyesülését szorgalmazza, és lehetséges veszélyforrásnak minősíti az autonóm Gagauziát. Hiszen ezzel félelmet gerjesztett a gagauzokban, akik többek között ennek nyomán már az Európai Uniót is inkább elutasítják. Ezzel pedig szembe kerültek a jelenlegi moldovai kormány törekvéseivel, vagyis Băsescu kijelentései további feszültséget szítottak Moldován belül, ami a legkevésbé sem könnyíti meg az ország uniós csatlakozását.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/380
Ízelítőként, mivel a kolozsvári Szent Mihály-plébánia tárgyi és eszmei hagyatékának gazdagságát képtelenség egy tárlat keretében bemutatni.
Csúnyán megfizetjük a sztrádák hiányát: az elmúlt tíz évben egy kisvárosnyi ember halt meg közlekedési balesetben Romániában.
Ha azt hitte valaki, a román sajtó teljesen szételemezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszédét, hát tévedett.
Az erdélyi magyar rockzene legendás együttese, a Metropol Group nemzedékeken átívelő koncerttel avatta fel a Bánffy-udvar színpadát.
Az EKE augusztusi teljesítménytúrája teljesen kimerít és teljesen feltölt. Kipróbáltuk, működik.
Ha az ember elolvassa a szöveget, azt a kérdést is felteheti magának, hogy ez a cikk jogos felháborodásból, vagy éppen megrendelésre született.
A megtámadott emberek állapota súlyos.
Kolozsváron huszadik éve rendezik meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely kilenc éve a Kolozsvári Magyar Napok egyik állandó és fő tartópillére is.
Egyelőre nem tudni, hogyan került az állat a sztrádára.
Két ex-Real Madridos játékossal erősített a kolozsvári focicsapat.
A hírszerző szolgálat arra gyanakszik, hogy keletről érkezik a baj.
Pár, jelenleg használaton kívüli parkolási táblán a magyar felirat az első, a román pedig csak a második, ezért Dan Tanasă újabb pert indított Ráduly Róbert Kálmán ellen. Ez az idei negyedik.
Ha eltekintünk a politikai érvelés szövevényétől és összehasonlítjuk a fővárosi tüntetést más hasonlókkal, kínálkozik pár magyarázat. Horațiu Pepine írása.
Egy normális országban nem feltétlenül elegáns tahó módon szidni a kormányt. Romániában viszont, úgy tűnik, épp erre van szükség. Andrei Pleşu szövege.