Kelemen Hunor
autonómia
Szerző: Kelemen Hunor
2014. február 5. szerda, 13:26
„A dél-tiroli autonómia-modell alkalmazásához viheti közelebb Romániát a kedden elfogadott alkotmánymódosítás.” Interjú

Az alkotmányt módosító parlamenti különbizottság kedden elfogadta azt az RMDSZ-javaslatot, hogy a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződhessenek. Honnan jött ez az elképzelés?

Ezt a javaslatunkat már tavaly benyújtottuk az alkotmányt módosító parlamenti különbizottságban, ám akkor nem fogadták el. Akkor azt nem tudtuk megakadályozni, mert nem voltunk elegen, hogy bekerüljön a módosított alkotmány szövegtervezetébe a megyék mellett új közigazgatási egységként a régió fogalma. Ezt nem tartottuk jó megoldásnak, ezért akkor azt javasoltuk, hogy a régióban lehessen létrehozni különleges státusú alrégiókat, közigazgatási alegységeket. Ezt a módosító indítványunkat nyújtottuk be ismét ezen a héten, amit végül úgy fogadtak el, hogy a „különleges státus” meghatározást kivették. Azért jártunk el így, mert számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy az ország régiós felosztása nem úgy alakul, ahogy mi szeretnénk.

Nevezhető ez akkor egy fajta B-tervnek arra az esetre, ha mondjuk a közigazgatási régiók kialakításakor nem sikerül megakadályozni, hogy Székelyföld egy román többségű régióba kerüljön?

Igen. Ilyen helyzetben mit tehetett az RMDSZ? Ha nem tud valamit megakadályozni, mert ellenzékben van, akkor fogja a gyöngyberakásos pisztolyát és hasba lövi magát, vagy próbál egy olyan helyzetet teremteni, hogy ha mégis átmegy az alkotmánymódosítás és az erdélyi magyar közösség, Székelyföld számára kedvezőtlen közigazgatási régiókat alakítanak ki, akkor legyen lehetőségünk egy alrégiós változatot tovább vinni. Mi azt mondjuk, hogy a dél-tiroli modell elfogadható megoldás lenne Székelyföld és Partium számára is. És az alrégió fogalmát tartalmazó alkotmány jogi keretet biztosítana ennek a modellnek az átvételére. Az alrégió fogalmát törvénnyel kell majd tartalommal megtölteni, természetesen akkor, ha nem sikerül számunkra is kedvező régiókat kialakítani. Ha például megalakulhat a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló régió, akkor számunkra többé nem téma az alrégió. Ám ez az plusz, amit mi ilyen helyzetben megoldásnak találtunk.

Vannak már olyan hangok, hogy az RMDSZ ezen a téren is az „apró lépések politikáját” követi. Ezeket a bírálatokat hogyan kommentálja?

Ellenzéki helyzetből, egy ekkora koalíciós többséggel szemben, nem lebecsülendő egy ilyen indítványt bevinni a módosított alkotmány szövegtervezetébe. De nyilván azoknak, akiknek semmi sem jó, és egyetlen érdekük az, hogy az RMDSZ-t hasbalőve lássák, ez a megoldás sem tetszik.”

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/357
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.