Itt láttam a jövőt, de ma már nem!

Elképzelni sem tudom, hogy egy ilyen városban, ahol futószalagon gyártják a széthúzást, a diszkriminációt és a nemzetgyűlöletet, mit tudnék magammal kezdeni.
Hirdetés

„Unalmas egy város a mienk, engedjék meg. Nem tudom, Önök hogy vannak vele, én valamikor még láttam itt a jövőmet, mára viszont egyáltalán nem. Elmondom, miért. Mert fiatal vagyok, és nagyjából most kellene irányt adnom az életemnek. 

Azt viszont elképzelni sem tudom, hogy egy ilyen városban, ahol futószalagon gyártják a széthúzást, a diszkriminációt és a nemzetgyűlöletet, mit tudnék magammal kezdeni. 
 
Nem kell most rögtön azt vágni hozzám, hogy én vagyok a fiatal, én kell ezen változtassak, mert nem így van – Önök menjenek el egyszer szavazni, aztán változtatunk. De nem úgy ám, hogy havazik, esik az eső, rossz az idő, vagy »áh, a politikus az mind politikus«, hanem ennél több ambícióval, kérem, mert ne feledjék, hogy Önök nevelik fel a következő generációt, amely ismétlem, futószalagon folytatja majd ugyanazt a politikát. Önök neveltek fel engem is közvetetten, és lám, mit lett belőlem.”
 

 

Hirdetés