Saját út vagy gyarmati státus?

Bethlen Gábor politikájában is az volt a zseniális, hogy két birodalom határmezsgyéjén egyensúlyozni volt képes az érdekszférák között, a saját érdek érvényesítésének jegyében. Az Oroszországgal kötött egyezség az első komoly lépés az elvi síkon már évekkel ezelőtt meghirdetett irányban.
Hirdetés

„Gyurcsány Ferenc integrálása és az önmagukat sikerrel lejárató eszmetársainak – például Kuncze Gábor – listára való felvétele kettős haszonnal jár. Egyrészt aligha hoznak szavazatot, a most Bajnai mellett dolgozó ex-LMP-s Szigetvári Viktor szerint is csak a kampány dolgozhatja le azt a hátrányt, amit Gyurcsány személye jelent – a Századvég felmérése szerint is a választók 72 százaléka nem szavazna olyan pártszövetségre, amely Gyurcsányt indítja. Másrészt „domesztikálja” Gyurcsányt, az egyetlen politikust, aki nyíltan hirdeti, hogy megvonná a határon túli magyarok szavazati jogát, s aki, ha külön indul, jó eséllyel erre építené kampányának egy részét, akárcsak 2002-ben és 2004-ben.

A volt miniszterelnök számára semmi nem szent, és mint bizonyította, semmiféle gátlás nincs benne, ha a nemzeti értékek és érdekek megtaposása hasznosnak tűnik a klikkérdek szolgálatában. Senkinek nem hiányzik ismét egy, a határon túli magyarok ellen hangolt, a nemzetet összetartó érzelmi kötelékek szétszabdalására törekvő kampány, amiből már többször is ízelítőt kaptunk.

A választás tétje, hogy melyik erőcsoport kerül többségbe. A Fidesz fémjelezte politikai konglomerátum, amelyet Orbán Viktor egyelőre kézben tart és nemzeti tartalommal tölt fel, vagy a magát megtévesztő módon baloldalnak tituláló, valójában azonban az emberek bérrabszolgává züllesztését célzó, globalista gyarmatosítást elősegítő komprádor elit? Más szóval a középtávú magyar jövőt asaját út határozza meg – a saját érdek minél nagyobb figyelembe vétele mellett, bizonyos rendszerhibákkal, amit megtapasztalhattunk az utóbbi négy évben –, vagy a gyarmati státus, a globalizáció kiteljesedése Magyarország felett?”

Hirdetés