Mentené a menthetőt a Maros megyei önkormányzat, amíg még nem késő: saját forrásokból és reményeik szerint kormánypénzből tennék rendbe a térség két legszebb kastélyát. A görgényszentimrei Bornemissza- és a mezőzáhi Ugron-kastélyt felújítanák és turisztikai-kulturális rendeltetést adnának számukra.

Az erdélyi magyar nemesek jobb időket látott otthonait konferenciák, kiállítások, vadászmúzeum helyszíneként képzelik el. A vadászkastélynak épült görgényszentimrei kastély tavaly kerül a Maros megyei önkormányzat birtokába, míg a mezőzáhi Ugron-rezidencia egy évvel korábban.

Mivel a család nem igényelte vissza, a görgényszentimre önkormányzat pedig még az őrzését sem tudta fizetni, átengedte a megyei tanácsnak, melynek komoly tervei vannak az ingatlannal, a megyei múzeummal közösen készül megmenteni. Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója szerint mivel

uniós pénzt egyelőre nem sikerült szerezni rá,

önkormányzati forrásokból kezdődik el a felújítása, de szeretnék, ha bekerülne a művelődési minisztérium restaurálási programjába. Azt remélik, hogy közös erőfeszítéssel pár év alatt sikerülne előteremteni a felújításhoz szükséges 4 millió eurót.

A Bornemissza-kastély, melynek erdeiben egykoron Rudolf trónörökös is vadászgatott, a tervek szerint szállodaként, konferenciaközpontként és vadászmúzeumként működne azzal a nem titkolt céllal, hogy feldobja a Maros-völgye turizmusát.

A görgényszentimrei Bornemissza-kastély a jövőben szállodaként is működhet. Fotó: Kastély Erdélyben

A kastély története sem mindennapi, elődjét I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak 1642-ben, késő reneszánsz stílusban. 1662-ben erdélyi országgyűlést is tartottak benne. Évtizedekig lakatlanul állt, új tulajdonosa, Bornemisza János barokk stílusban állította helyre és bővítette ki.

1848. november 10-én a környező falvak román parasztsága feldúlta. Új tulajdonosa jelentős átalakításokat hajtott végre rajta, ugyanis 1881-ben

Rudolf trónörökös kapta meg, aki medvevadászataikor használta.

A sokkal jobb állapotban lévő mezőzáhi Ugron-kastálynál kisebb beavatkozásokra van szükség, miután a tetőzetét tavaly felújították és már készül az ingatlan restaurálásának műszaki terve. Ezt külső források bevonásával oldanák meg, az ingatlanra magánérdeklődő is akad: szenvedélybetegek számára működtetne terápiás otthont benne.

A másik rendeltetés hasonló lenne a görgényszentimreihez: konferencia-központként, kiállítótérként a Mezőség turizmusának fellendítésére használnák, a környéken található ritkaságot,

a sztyeppei bazsarózsát reklámoznák itt.

Utóbbi mellett szól, hogy Kolozsvárról is könnyen megközelíthető. Bármelyik opció mellett is döntenek, Soós Zoltán szerint el kell kezdeni a műemlékek megmentését, mindegy, hogy az eredmény csak később, 10 vagy 15 év múlva mutatkozik meg.

A mezőzáhi Ugron-kastély jövőbeli rendeltetését két opció közül választhatják ki. Fotó: Kastély Erdélyben

Az 1908 és 1912 között épült mezőzáhi Ugron-kastély egyike az utolsó historizáló erdélyi kastélyoknak. Az államosítás után a berendezési tárgyak legjavát hivatalos személyek széthordták. 1954-ig gabonagyűjtő központ, majd iskola és gyerekotthon működött benne.