A 2018-as év egyik hozadéka, hogy a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvény elfogadása után több mint kilencezer rabot engedtek ki a börtönökből. Többségük azonban kis idő elteltével ismét bűnözéssel próbálkozott, ezért visszakerült oda, ahonnan szabadult. Felmerül a kérdés, hogy

mennyire éri el a várt hatást a jogszabály, nevezetesen a börtönök telítettségének csökkentését, ha 70 százalékos a visszaesés az elítélt bűnözők körében.

A büntetés-végrehajtási intézetekből már a törvény hatályba lépésének napján több mint ötszázan szabadultak. Az igazságügyi minisztert is meglepte az, hogy milyen sokakat érintett az új szabályozás, mely minden elítéltnek harmincnaponként hat nappal lerövidíti a büntetését, ha olyan közös cellában raboskodik, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra, vagy egyéb szempontból nem megfelelőek a körülmények.

Az azóta eltelt egy év során több mint kilencezer fogvatartott előtt vált szabaddá az út a börtönből, aminek az egyik hatása az volt, hogy aggasztó mértékben megugrott a bűnözés az országban. Háromezerrel több erőszakos bűncselekmény történt, mint az előző évben, ezek között találhatunk gyilkosságot, nemi erőszakot vagy ezekre irányuló kísérletet, illetve más típusú agressziót. A visszaesés 70 százalékos.

Nagy sajtóvisszhangot és általános közfelháborodást kiváltó esetek is történtek.

Egy visszaeső bűnöző novemberben egy gyulafehérvári lépcsőházban rabolt ki és vert össze egy fiatal nőt, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. A férfi korábban hasonló bűncselekményekért ült, de időnap előtt kiengedték az új törvénynek köszönhetően. Egy másik eset, ami nagy visszhangot váltott ki, tavasszal történt. Egy 24 éves férfi két kislánnyal próbált fajtalankodni alig két héttel azután, hogy a bírói ítéletben szereplő börtönbüntetéséhez képest 600 nappal korábban kiengedték. Szerencsére a gyerekek édesanyjának sikerült időben megakadályoznia a molesztálást, a pedofil férfit pedig újból börtönbe zárták.

A szakértők szerint a társadalmi beilleszkedésüket segítő állami programok hiányában a volt fogvatartottak újra a bűn útjára lépnek. A szabadulás utáni első fél év a mérvadó számukra, amikor az állam a legtöbbet tehetne az újbóli bűnözés megakadályozásáért. Ehelyett havi 142 lejes szociális támogatással elintézi a támogatásukat, amiből nem tudnak megélni, munkát viszont nehezen kapnak. A tarthatatlan állapotokra a büntetés-végrehajtási intézetek nevelőtisztjei is panaszkodnak, akik idén azért vonultak az utcára, mert

egyetlen szakemberre mintegy 200 elítélt jut.

A megoldást az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is sürgeti, mely jelentős kártérítést ítélt a panaszosoknak, mivel a börtönökben uralkodó körülmények sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és megalázó büntetés tilalmáról szóló cikkét. Strasbourg ultimátumot adott a román államnak a több ezer panaszos kárpótlásának rendezése érdekében.

Az igazságügyi miniszter számol azzal a lehetőséggel, hogy Olaszországhoz vagy Magyarországhoz hasonlóan a fogvatartottak pénzt kapjanak kárpótlásként a rossz körülmények miatt. Előbbi napi nyolc, utóbbi nap öt eurót fizet az elítélteknek, és az EJEB mindkét változatot méltányosnak találta. Ha az erre vonatkozó törvény hatályba lép, többek között Adrian Năstase volt kormányfő, Relu Fenechiu volt közlekedési miniszter vagy Gigi Becali is kárpótlást kaphat az államtól.

Jelenleg egyébként a legzsúfoltabb börtön Vasluiban (166%-os telítettség) és Brăilán (154%) található, de többek között a csíkszeredai is meghaladta a befogadóképességét.

Románia a probléma orvoslására egy 177 millió eurós hitelt vett fel az Európai Fejlesztési Banktól, melyből új büntetés-végrehajtási intézetet építenének Prahova és Buzău megyében.